Jeremiás 23 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Jaj a pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezõmnek juhait, azt mondja az Úr. 2 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és ûztétek el õket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr. 3 Juhaimnak maradékát pedig összegyûjtöm minden földrõl, a melyekre elûztem õket, és visszahozom õket az õ legelõikre, és szaporodnak és megsokasodnak. 4 És pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék õket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr. 5 Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön. 6 Az õ idejében megszabadul Júda, és Izráel bátorságosan lakozik, és ez lesz az õ neve, a melylyel nevezik õt: Az Úr a mi igazságunk! 7 Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földébõl. 8 Hanem inkább ezt mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki haza vezérlette Izráel házának magvát az északi földrõl és mindama földekrõl, a melyekre kiûztem vala õket, és lakoznak az õ földjökön. 9 A próféták miatt megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Úrért és az õ szent igéjéért. 10 Mert betelt a föld paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt gyászol a föld, a pusztának legelõje kiszáradt, és az õ futásuk gonosz, és az õ hatalmasságuk hamis. 11 Mert mind a próféta, mind a pap istentelenek, még házamban is megtaláltam az õ gonoszságukat, azt mondja az Úr. 12 Azért az õ útjok olyan lesz, mint a sikamlós útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert veszedelmet hozok reájok, az õ büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr. 13 A Samariabeli prófétákban is bolondságot láttam: a Baál nevében prófétáltak, és elcsalták az én népemet, az Izráelt. 14 De a jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban járnak; sõt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az õ gonoszságából; olyanok elõttem mindnyájan, mint Sodoma, és a benne lakók, mint Gomora. 15 Azért ezt mondja a Seregek Ura a próféták felõl: Ímé, én ürmöt adok enniök és mérget adok inniok, mert a jeruzsálemi prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre. 16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, a kik néktek prófétálnak, elbolondítanak titeket: az õ szívöknek látását szólják, nem az Úr szájából valót. 17 Szüntelen ezt mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, a ki az õ szívének keménysége szerint jár; ezt mondák: Nem jõ ti reátok veszedelem! 18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az õ igéjét? Ki figyelmezett az õ igéjére és hallotta azt? 19 Ímé, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul. 20 Nem szünik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét. 21 Nem küldöttem e prófétákat, de õk futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. 22 Ha tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna õket az õ gonosz útaikról, és az õ cselekedetöknek gonoszságától. 23 Csak a közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is? 24 Vajjon elrejtõzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam õt? azt mondja az Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr. 25 Hallottam, a mit a próféták mondanak, a kik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam. 26 Meddig lesz ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, a kik az õ szívök csalárdságát prófétálják? 27 A kik el akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az õ álmaikkal, a melyeket egymásnak beszélnek, miképen az õ atyáik elfeledkeztek az én nevemrõl a Baálért? 28 A próféta, a ki álomlátó, beszéljen álmot; a kinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával? azt mondja az Úr. 29 Nem olyan-é az én igém, mint a tûz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó põröly? 30 Azért ímé én a prófétákra [támadok,] azt mondja az Úr, a kik az én beszédeimet ellopják egyik a másikától. 31 Ímé, én a prófétákra [támadok,] azt mondja az Úr, a kik felemelik nyelvöket és azt mondják: [az Úr] mondja! 32 Ímé, én a [próféták]ra [támadok,] a kik hazug álmokat prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az õ hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem õket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr. 33 Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a próféta, vagy a pap, mondván: Micsoda az Úrnak terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket, azt mondja az Úr. 34 A mely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát. 35 Kiki ezt mondja az õ barátjának és kiki az õ atyjafiának: Mit felel az Úr? és mit szólt az Úr? 36 És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az õ szava, ha elforgatjátok az élõ Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét. 37 Ezt mondjad a prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit szólt az Úr? 38 Hogyha az Úrnak terhét említitek, tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e szót mondottátok: ez az Úrnak terhe, jóllehet küldék ti hozzátok, a kik ezt mondják: Ne mondjátok: ez az Úrnak terhe; 39 Ezért ímé én elfeledlek titeket, és kigyomlállak titeket, és a várost, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, [elvetem] az én orczám elõl. 40 És örökkévaló szégyent és örökkévaló gyalázatot hozok ti reátok, a mely felejthetetlen.

English Standard Version

from Crossway

The Righteous Branch

1 “Woe to the shepherds who destroy and scatter the sheep of my pasture!” declares the Lord. (Ézs 56,11; Jer 6,3; Jer 10,21; Jer 22,22; Jer 25,34; Jer 25,36; Ez 34,2; Zak 11,17; Jn 10,12)

Ézs 56,11Jer 6,3Jer 10,21Jer 22,22Jer 25,34Jer 25,36Ez 34,2Zak 11,17Jn 10,12

2 Therefore thus says the Lord, the God of Israel, concerning the shepherds who care for my people: “You have scattered my flock and have driven them away, and you have not attended to them. Behold, I will attend to you for your evil deeds, declares the Lord. (Jer 4,4; Jer 23,1; Jer 23,22) 3 Then I will gather the remnant of my flock out of all the countries where I have driven them, and I will bring them back to their fold, and they shall be fruitful and multiply. (1Móz 1,28; 5Móz 30,3; Zsolt 107,3; Jer 8,3; Jer 29,14; Jer 32,37; Ez 20,34; Ez 20,41; Ez 34,11; Ez 37,21)

1Móz 1,285Móz 30,3Zsolt 107,3Jer 8,3Jer 29,14Jer 32,37Ez 20,34Ez 20,41Ez 34,11Ez 37,21

4 I will set shepherds over them who will care for them, and they shall fear no more, nor be dismayed, neither shall any be missing, declares the Lord. (Jer 3,15) 5 “Behold, the days are coming, declares the Lord, when I will raise up for David a righteous Branch, and he shall reign as king and deal wisely, and shall execute justice and righteousness in the land. (Ézs 4,2; Ézs 11,1; Ézs 32,1; Jer 30,9; Jer 33,14; Ez 37,24; Hós 3,5; Zak 9,9; Mt 2,2; Lk 1,32; Lk 19,38; Jn 1,49)

Ézs 4,2Ézs 11,1Ézs 32,1Jer 30,9Jer 33,14Ez 37,24Hós 3,5Zak 9,9Mt 2,2Lk 1,32Lk 19,38Jn 1,49

6 In his days Judah will be saved, and Israel will dwell securely. And this is the name by which he will be called: ‘The Lord is our righteousness.’ (5Móz 33,28; Jer 32,37; Zak 14,11; Róm 10,4; 1Kor 1,30)

5Móz 33,28Jer 32,37Zak 14,11Róm 10,41Kor 1,30

7 “Therefore, behold, the days are coming, declares the Lord, when they shall no longer say, ‘As the Lord lives who brought up the people of Israel out of the land of Egypt,’ (Jer 16,14) 8 but ‘As the Lord lives who brought up and led the offspring of the house of Israel out of the north country and out of all the countries where he^[1] had driven them.’ Then they shall dwell in their own land.”

Lying Prophets

9 Concerning the prophets: My heart is broken within me; all my bones shake; I am like a drunken man, like a man overcome by wine, because of the Lord and because of his holy words. (Ez 6,9; Hab 3,16) 10 For the land is full of adulterers; because of the curse the land mourns, and the pastures of the wilderness are dried up. Their course is evil, and their might is not right. (Zsolt 10,7; Zsolt 59,12; Zsolt 107,34; Jer 4,28; Jer 5,7; Jer 9,2; Jer 9,10; Jer 12,4; Jer 22,17; Hós 4,2)

Zsolt 10,7Zsolt 59,12Zsolt 107,34Jer 4,28Jer 5,7Jer 9,2Jer 9,10Jer 12,4Jer 22,17Hós 4,2

11 “Both prophet and priest are ungodly; even in my house I have found their evil, declares the Lord. (Jer 6,13; Jer 7,30; Jer 23,33; Jer 32,34; Ez 8,16; Ez 23,39; Zof 3,4)

Jer 6,13Jer 7,30Jer 23,33Jer 32,34Ez 8,16Ez 23,39Zof 3,4

12 Therefore their way shall be to them like slippery paths in the darkness, into which they shall be driven and fall, for I will bring disaster upon them in the year of their punishment, declares the Lord. (Zsolt 35,6; Zsolt 73,18; Péld 4,19; Jer 11,23; Jer 13,16)

Zsolt 35,6Zsolt 73,18Péld 4,19Jer 11,23Jer 13,16

13 In the prophets of Samaria I saw an unsavory thing: they prophesied by Baal and led my people Israel astray. (Ézs 7,9; Ézs 9,16; Jer 2,8; JSir 2,14; Ez 16,46; Ez 16,51; Ez 16,53; Ez 16,55; Ez 23,4; Ez 23,33; Mik 3,5)

Ézs 7,9Ézs 9,16Jer 2,8JSir 2,14Ez 16,46Ez 16,51Ez 16,53Ez 16,55Ez 23,4Ez 23,33Mik 3,5

14 But in the prophets of Jerusalem I have seen a horrible thing: they commit adultery and walk in lies; they strengthen the hands of evildoers, so that no one turns from his evil; all of them have become like Sodom to me, and its inhabitants like Gomorrah.” (Zsolt 64,5; Ézs 1,9; Ézs 13,19; Jer 29,23; Ez 13,22)

Zsolt 64,5Ézs 1,9Ézs 13,19Jer 29,23Ez 13,22

15 Therefore thus says the Lord of hosts concerning the prophets: “Behold, I will feed them with bitter food and give them poisoned water to drink, for from the prophets of Jerusalem ungodliness has gone out into all the land.” (Péld 5,4; Jer 8,14; Jer 9,15) 16 Thus says the Lord of hosts: “Do not listen to the words of the prophets who prophesy to you, filling you with vain hopes. They speak visions of their own minds, not from the mouth of the Lord. (4Móz 16,28; Zsolt 12,2; Jer 23,21; Jer 23,26)

4Móz 16,28Zsolt 12,2Jer 23,21Jer 23,26

17 They say continually to those who despise the word of the Lord, ‘It shall be well with you’; and to everyone who stubbornly follows his own heart, they say, ‘No disaster shall come upon you.’” (Jer 3,17; Jer 5,12; Jer 6,14; Mik 3,11; Zak 10,2)

Jer 3,17Jer 5,12Jer 6,14Mik 3,11Zak 10,2

18 For who among them has stood in the council of the Lord to see and to hear his word, or who has paid attention to his word and listened? (Ézs 40,14; Jer 23,22) 19 Behold, the storm of the Lord! Wrath has gone forth, a whirling tempest; it will burst upon the head of the wicked. (Jer 25,32; Jer 30,23) 20 The anger of the Lord will not turn back until he has executed and accomplished the intents of his heart. In the latter days you will understand it clearly. (Ézs 55,11; Jer 30,24) 21 “I did not send the prophets, yet they ran; I did not speak to them, yet they prophesied. (Jer 14,14) 22 But if they had stood in my council, then they would have proclaimed my words to my people, and they would have turned them from their evil way, and from the evil of their deeds. (Jer 23,2; Jer 23,18; Jer 25,5; Lk 1,17)

Jer 23,2Jer 23,18Jer 25,5Lk 1,17

23 “Am I a God at hand, declares the Lord, and not a God far away? (Zsolt 94,7; Zsolt 94,9; Zsolt 139,7; Ám 9,2)

Zsolt 94,7Zsolt 94,9Zsolt 139,7Ám 9,2

24 Can a man hide himself in secret places so that I cannot see him? declares the Lord. Do I not fill heaven and earth? declares the Lord. (Ézs 66,1; Jer 23,23; ApCsel 7,49) 25 I have heard what the prophets have said who prophesy lies in my name, saying, ‘I have dreamed, I have dreamed!’ (Jer 5,31; Zak 10,2) 26 How long shall there be lies in the heart of the prophets who prophesy lies, and who prophesy the deceit of their own heart, (4Móz 16,28; Jer 23,16; Jer 23,21) 27 who think to make my people forget my name by their dreams that they tell one another, even as their fathers forgot my name for Baal? (Bír 3,7; Bír 8,33; Jer 23,25) 28 Let the prophet who has a dream tell the dream, but let him who has my word speak my word faithfully. What has straw in common with wheat? declares the Lord. (4Móz 12,6; Jer 23,25; Lk 3,17) 29 Is not my word like fire, declares the Lord, and like a hammer that breaks the rock in pieces? (Jer 23,28; Dán 2,34; Dán 2,45) 30 Therefore, behold, I am against the prophets, declares the Lord, who steal my words from one another. (5Móz 18,20; Jer 14,15; Ez 13,8) 31 Behold, I am against the prophets, declares the Lord, who use their tongues and declare, ‘declares the Lord.’ 32 Behold, I am against those who prophesy lying dreams, declares the Lord, and who tell them and lead my people astray by their lies and their recklessness, when I did not send them or charge them. So they do not profit this people at all, declares the Lord. (Jer 14,14; Jer 23,13; Jer 23,21) 33 “When one of this people, or a prophet or a priest asks you, ‘What is the burden of the Lord?’ you shall say to them, ‘You are the burden,^[2] and I will cast you off, declares the Lord.’ (Ez 14,1; Hós 4,6) 34 And as for the prophet, priest, or one of the people who says, ‘The burden of the Lord,’ I will punish that man and his household. (Jer 23,33) 35 Thus shall you say, every one to his neighbor and every one to his brother, ‘What has the Lord answered?’ or ‘What has the Lord spoken?’ 36 But ‘the burden of the Lord’ you shall mention no more, for the burden is every man’s own word, and you pervert the words of the living God, the Lord of hosts, our God. (Zsolt 42,2; Mt 15,6) 37 Thus you shall say to the prophet, ‘What has the Lord answered you?’ or ‘What has the Lord spoken?’ 38 But if you say, ‘The burden of the Lord,’ thus says the Lord, ‘Because you have said these words, “The burden of the Lord,” when I sent to you, saying, “You shall not say, ‘The burden of the Lord,’” 39 therefore, behold, I will surely lift you up^[3] and cast you away from my presence, you and the city that I gave to you and your fathers. (Jer 23,33) 40 And I will bring upon you everlasting reproach and perpetual shame, which shall not be forgotten.’” (Jer 20,11)