1 Dávid imádsága. &Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jõ csalárd ajakról.2 A te orczádtól jõjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi [rosszat; ha tán] gondoltam [is], nem jött ki a számon.4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erõszakosnak ösvényeire.5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.9 A gonoszok elõl, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elõl, a kik lelkendezve vesznek körül engem.10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülõ oroszlánkölyökhöz.13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le õt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;14 Az emberektõl, oh Uram, kezeddel, a világ embereitõl! Az õ osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bõvölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midõn felserkenek.
1A Prayer of David. Hear a just cause, O Lord; attend to my cry! Give ear to my prayer from lips free of deceit! (Zsolt 61,1; Zsolt 86,1; Zsolt 142,1; Zsolt 142,6; Jer 7,16)2From your presence let my vindication come! Let your eyes behold the right! (Zsolt 26,1)3You have tried my heart, you have visited me by night, you have tested me, and you will find nothing; I have purposed that my mouth will not transgress. (Bír 7,4; Jób 23,10; Jób 31,14; Jób 33,15; Zsolt 16,7; Zsolt 139,1; Zak 13,9; Mal 3,2; 1Pt 1,7)4With regard to the works of man, by the word of your lips I have avoided the ways of the violent.5My steps have held fast to your paths; my feet have not slipped. (Jób 23,11; Zsolt 44,18)6I call upon you, for you will answer me, O God; incline your ear to me; hear my words. (Zsolt 31,2; Zsolt 86,6; Zsolt 116,1)7Wondrously show[1] your steadfast love, O Savior of those who seek refuge from their adversaries at your right hand. (Zsolt 31,21; Zsolt 44,5; Zsolt 59,1; Zsolt 139,21)8Keep me as the apple of your eye; hide me in the shadow of your wings, (5Móz 32,10; Ruth 2,12; Zsolt 36,7; Zsolt 57,1; Zsolt 63,7; Zsolt 91,4; Zak 2,8; Mt 23,37; Lk 13,34)9from the wicked who do me violence, my deadly enemies who surround me. (1Sám 23,26)10They close their hearts to pity; with their mouths they speak arrogantly. (1Sám 2,3; Zsolt 31,18; Zsolt 119,70)11They have now surrounded our steps; they set their eyes to cast us to the ground. (Zsolt 62,4; Zsolt 89,51)12He is like a lion eager to tear, as a young lion lurking in ambush. (Zsolt 10,8)13Arise, O Lord! Confront him, subdue him! Deliver my soul from the wicked by your sword,14from men by your hand, O Lord, from men of the world whose portion is in this life.[2] You fill their womb with treasure;[3] they are satisfied with children, and they leave their abundance to their infants. (Jób 21,11; Zsolt 10,18; Mt 6,2; Mt 6,5; Mt 6,16; Lk 16,8; Lk 16,25; Lk 20,34)15As for me, I shall behold your face in righteousness; when I awake, I shall be satisfied with your likeness. (Jób 33,26; Zsolt 11,7; Zsolt 16,11; Ézs 26,19; Dán 12,2; 1Jn 3,2)