1 Aszáf zsoltára. &Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívûek.2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.7 A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.10 Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.18 Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
1A Psalm of Asaph. Truly God is good to Israel, to those who are pure in heart. (Zsolt 24,4; Zsolt 50,1; Jn 1,47)2But as for me, my feet had almost stumbled, my steps had nearly slipped.3For I was envious of the arrogant when I saw the prosperity of the wicked. (Jób 21,7; Zsolt 37,1; Zsolt 37,7; Zsolt 92,7; Péld 23,17; Jer 12,1)4For they have no pangs until death; their bodies are fat and sleek.5They are not in trouble as others are; they are not stricken like the rest of mankind. (Ézs 53,4)6Therefore pride is their necklace; violence covers them as a garment. (Bír 8,26; Zsolt 109,18)7Their eyes swell out through fatness; their hearts overflow with follies. (Jób 15,27)8They scoff and speak with malice; loftily they threaten oppression. (2Pt 2,18; Júd 1,16)9They set their mouths against the heavens, and their tongue struts through the earth.10Therefore his people turn back to them, and find no fault in them.[1] (Jób 15,16)11And they say, “How can God know? Is there knowledge in the Most High?” (Jób 22,13)12Behold, these are the wicked; always at ease, they increase in riches. (Zsolt 73,3)13All in vain have I kept my heart clean and washed my hands in innocence. (Jób 34,9; Zsolt 26,6; Zsolt 73,1)14For all the day long I have been stricken and rebuked every morning. (Zsolt 73,5; Zsolt 101,8; Jel 3,19)15If I had said, “I will speak thus,” I would have betrayed the generation of your children. (Zsolt 14,5)16But when I thought how to understand this, it seemed to me a wearisome task, (Préd 8,17)17until I went into the sanctuary of God; then I discerned their end. (Zsolt 20,2; Zsolt 37,38)18Truly you set them in slippery places; you make them fall to ruin. (Zsolt 35,6)19How they are destroyed in a moment, swept away utterly by terrors! (4Móz 16,21; Jób 18,11)20Like a dream when one awakes, O Lord, when you rouse yourself, you despise them as phantoms. (Jób 20,8; Zsolt 78,65)21When my soul was embittered, when I was pricked in heart,22I was brutish and ignorant; I was like a beast toward you. (Jób 11,12; Jób 18,3; Zsolt 49,10)23Nevertheless, I am continually with you; you hold my right hand. (Zsolt 41,12; Zsolt 63,8)24You guide me with your counsel, and afterward you will receive me to glory. (Zsolt 32,8; Zsolt 49,15)25Whom have I in heaven but you? And there is nothing on earth that I desire besides you. (Zsolt 16,2; Fil 3,8)26My flesh and my heart may fail, but God is the strength[2] of my heart and my portion forever. (Zsolt 16,5; Zsolt 18,2; Zsolt 40,12; Zsolt 84,2; Dán 12,3)27For behold, those who are far from you shall perish; you put an end to everyone who is unfaithful to you. (2Móz 34,15; 4Móz 15,39; Zsolt 106,39; Zsolt 119,155; Jak 4,4)28But for me it is good to be near God; I have made the Lord God my refuge, that I may tell of all your works. (Zsolt 14,6; Zsolt 118,17; Zsid 10,22; Jak 4,8)