1 Dávidé. &Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevõkre.2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fû, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hûséggel élj.4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd õ teljesíti.6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.7 Csillapodjál le az Úrban és várjad õt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.10 Egy kevés [idõ] még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:13 Az Úr neveti õt, mert látja, hogy eljõ az õ napja.14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, [és] leöljék az igazán élõket;15 [De] fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az õ gazdagsága.17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes idõben, és jóllaknak az éhség napjaiban.20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.22 Mert a kiket õ megáld, öröklik a földet, és a kiket õ megátkoz, kivágattatnak azok.23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetõvé.26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az õ magzatja áldott.27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az õ kegyeseit; megõrzi õket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.34 Várjad az Urat, õrizd meg az õ útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendõ a béke emberéé.38 De a bûnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; õ az õ erõsségök a háborúság idején.40 Megvédi õket az Úr és megszabadítja õket; megszabadítja õket a gonoszoktól és megsegíti õket, mert õ benne bíznak.
1[1] Of David. Fret not yourself because of evildoers; be not envious of wrongdoers! (Zsolt 37,7; Zsolt 73,3; Péld 3,31; Péld 23,17; Péld 24,1; Péld 24,19)2For they will soon fade like the grass and wither like the green herb. (Jób 14,2; Jób 27,13; Zsolt 90,5; Zsolt 129,6)3Trust in the Lord, and do good; dwell in the land and befriend faithfulness.[2] (3Móz 26,5; Zsolt 62,8; Zsolt 115,9; Péld 2,21; Péld 3,5; Ézs 26,4)4Delight yourself in the Lord, and he will give you the desires of your heart. (Jób 22,26; Ézs 58,14; Mt 6,33; Fil 3,1; Fil 4,4)5Commit your way to the Lord; trust in him, and he will act. (Zsolt 22,8; Zsolt 37,3; Zsolt 55,22; Péld 16,3; 1Pt 5,7)6He will bring forth your righteousness as the light, and your justice as the noonday. (Jób 11,17; Ézs 58,8; Ézs 58,10; Mik 7,9)7Be still before the Lord and wait patiently for him; fret not yourself over the one who prospers in his way, over the man who carries out evil devices! (Zsolt 37,1; Zsolt 62,1; Ézs 30,15; Jer 12,1; JSir 3,26)8Refrain from anger, and forsake wrath! Fret not yourself; it tends only to evil. (Zsolt 37,7; Ef 4,26)9For the evildoers shall be cut off, but those who wait for the Lord shall inherit the land. (Zsolt 25,13; Zsolt 37,2; Zsolt 37,22; Péld 2,21; Ézs 57,13; Ézs 60,21)10In just a little while, the wicked will be no more; though you look carefully at his place, he will not be there. (Jób 7,10; Jób 24,24)11But the meek shall inherit the land and delight themselves in abundant peace. (Zsolt 119,165; Ézs 32,17; Mt 5,5)12The wicked plots against the righteous and gnashes his teeth at him, (Zsolt 31,13; Zsolt 35,16)13but the Lord laughs at the wicked, for he sees that his day is coming. (Jób 18,20; Zsolt 2,4)14The wicked draw the sword and bend their bows to bring down the poor and needy, to slay those whose way is upright; (Zsolt 7,10; Zsolt 7,12)15their sword shall enter their own heart, and their bows shall be broken. (1Sám 2,4)16Better is the little that the righteous has than the abundance of many wicked. (Péld 15,16; Péld 16,8; 1Tim 6,6)17For the arms of the wicked shall be broken, but the Lord upholds the righteous. (Jób 38,15; Zsolt 10,15; Zsolt 37,24; Ez 30,21)18The Lord knows the days of the blameless, and their heritage will remain forever; (Zsolt 1,6; Zsolt 37,9)19they are not put to shame in evil times; in the days of famine they have abundance. (Jób 5,20; Zsolt 33,19)20But the wicked will perish; the enemies of the Lord are like the glory of the pastures; they vanish—like smoke they vanish away. (Zsolt 68,2; Zsolt 102,3; Hós 13,3; Mt 6,30; Jak 1,11)21The wicked borrows but does not pay back, but the righteous is generous and gives; (Zsolt 37,26)22for those blessed by the Lord[3] shall inherit the land, but those cursed by him shall be cut off. (Zsolt 37,2; Zsolt 37,9)23The steps of a man are established by the Lord, when he delights in his way; (1Sám 2,9; Zsolt 25,12; Zsolt 40,2; Zsolt 119,5)24though he fall, he shall not be cast headlong, for the Lord upholds his hand. (Zsolt 37,17; Péld 24,16; Mik 7,8; 2Kor 4,9)25I have been young, and now am old, yet I have not seen the righteous forsaken or his children begging for bread. (Jób 15,23; Zsolt 109,10)26He is ever lending generously, and his children become a blessing. (5Móz 15,8; 5Móz 15,10; Zsolt 112,5; Zsolt 112,9; Mt 5,42; Lk 6,35)27Turn away from evil and do good; so shall you dwell forever. (Zsolt 34,14; Zsolt 102,28)28For the Lord loves justice; he will not forsake his saints. They are preserved forever, but the children of the wicked shall be cut off. (Zsolt 11,7; Zsolt 16,10; Zsolt 21,10; Zsolt 37,2; Zsolt 37,9; Péld 2,22; Ézs 14,20)29The righteous shall inherit the land and dwell upon it forever. (Zsolt 37,27)30The mouth of the righteous utters wisdom, and his tongue speaks justice.31The law of his God is in his heart; his steps do not slip. (5Móz 6,6; Zsolt 40,8; Zsolt 73,2; Zsolt 119,11; Ézs 51,7; Jer 31,33; Róm 7,22)32The wicked watches for the righteous and seeks to put him to death. (Zsolt 10,8)33The Lord will not abandon him to his power or let him be condemned when he is brought to trial. (Zsolt 109,31; 2Pt 2,9)34Wait for the Lord and keep his way, and he will exalt you to inherit the land; you will look on when the wicked are cut off. (Zsolt 27,14; Zsolt 37,9; Zsolt 52,5; Zsolt 91,8)35I have seen a wicked, ruthless man, spreading himself like a green laurel tree.[4] (Jób 5,3; Zsolt 52,8)36But he passed away,[5] and behold, he was no more; though I sought him, he could not be found. (Jób 20,5; Zsolt 37,10)37Mark the blameless and behold the upright, for there is a future for the man of peace. (Zsolt 37,11; Zsolt 119,165; Ézs 57,2)38But transgressors shall be altogether destroyed; the future of the wicked shall be cut off. (Jób 18,17; Zsolt 52,5; Zsolt 73,17; Zsolt 104,35; Péld 2,22)39The salvation of the righteous is from the Lord; he is their stronghold in the time of trouble. (Zsolt 3,8; Zsolt 9,9)40The Lord helps them and delivers them; he delivers them from the wicked and saves them, because they take refuge in him. (1Krón 5,20; Zsolt 11,1; Ézs 31,5; Dán 3,17; Dán 3,28; Dán 6,23; ApCsel 12,11)