1 Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.2 Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.3 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.4 Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.5 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?6 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.7 Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.8 Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké.9 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
1To the choirmaster: according to The Sheminith.[1] A Psalm of David. Save, O Lord, for the godly one is gone; for the faithful have vanished from among the children of man. (Ézs 57,1; Mik 7,2)2Everyone utters lies to his neighbor; with flattering lips and a double heart they speak. (1Krón 12,33; Zsolt 5,9; Zsolt 41,6; Zsolt 144,8; Jer 9,8; Róm 16,18; Jak 1,8)3May the Lord cut off all flattering lips, the tongue that makes great boasts, (Zsolt 12,2; Zsolt 17,10; Dán 7,8; Jel 13,5)4those who say, “With our tongue we will prevail, our lips are with us; who is master over us?”5“Because the poor are plundered, because the needy groan, I will now arise,” says the Lord; “I will place him in the safety for which he longs.” (Zsolt 9,12; Zsolt 55,18; Zsolt 82,8; Ézs 33,10)6The words of the Lord are pure words, like silver refined in a furnace on the ground, purified seven times. (Zsolt 18,30; Zsolt 19,8; Zsolt 119,140; Péld 30,5)7You, O Lord, will keep them; you will guard us[2] from this generation forever.8On every side the wicked prowl, as vileness is exalted among the children of man.