1 Salamon bölcs mondásai. &A bölcs fiú örvendezteti az õ atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.5 Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.8 A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.12 A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.15 A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.17 A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.18 A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.23 Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]24 A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.26 Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.29 Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.31 Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
1The proverbs of Solomon. A wise son makes a glad father, but a foolish son is a sorrow to his mother. (Péld 1,1; Péld 17,25; Péld 29,3; Péld 29,15)2Treasures gained by wickedness do not profit, but righteousness delivers from death. (Péld 11,4; Péld 11,6; Péld 21,6; Ez 7,19; Lk 12,19)3The Lord does not let the righteous go hungry, but he thwarts the craving of the wicked. (Zsolt 34,9; Zsolt 37,25; Zsolt 112,10; Mt 6,33; Jak 4,3)4A slack hand causes poverty, but the hand of the diligent makes rich. (Péld 6,11; Péld 12,24; Péld 13,4; Péld 21,5)5He who gathers in summer is a prudent son, but he who sleeps in harvest is a son who brings shame. (Péld 6,8; Péld 17,2; Péld 19,26)6Blessings are on the head of the righteous, but the mouth of the wicked conceals violence.[1] (Péld 10,32)7The memory of the righteous is a blessing, but the name of the wicked will rot. (Zsolt 9,5; Zsolt 112,6)8The wise of heart will receive commandments, but a babbling fool will come to ruin. (Mt 7,24)9Whoever walks in integrity walks securely, but he who makes his ways crooked will be found out. (Zsolt 23,4; Péld 3,23; Péld 28,18; Ézs 33,15; Mt 10,26; 1Tim 5,25)10Whoever winks the eye causes trouble, and a babbling fool will come to ruin. (Péld 6,13)11The mouth of the righteous is a fountain of life, but the mouth of the wicked conceals violence. (Zsolt 36,9; Zsolt 37,30; Péld 10,6; Péld 13,14)12Hatred stirs up strife, but love covers all offenses. (Jak 5,20; 1Pt 4,8)13On the lips of him who has understanding, wisdom is found, but a rod is for the back of him who lacks sense. (Péld 6,32; Péld 19,29; Péld 26,3)14The wise lay up knowledge, but the mouth of a fool brings ruin near. (Péld 10,8; Péld 12,23; Péld 18,7)15A rich man’s wealth is his strong city; the poverty of the poor is their ruin. (Zsolt 52,7; Péld 18,11; Mk 10,24)16The wage of the righteous leads to life, the gain of the wicked to sin. (Péld 11,19; Péld 19,23)17Whoever heeds instruction is on the path to life, but he who rejects reproof leads others astray. (Péld 6,23)18The one who conceals hatred has lying lips, and whoever utters slander is a fool.19When words are many, transgression is not lacking, but whoever restrains his lips is prudent. (Péld 17,27; Mt 12,36; Jak 3,2)20The tongue of the righteous is choice silver; the heart of the wicked is of little worth. (Péld 8,19; Péld 16,16)21The lips of the righteous feed many, but fools die for lack of sense. (Hós 4,6)22The blessing of the Lord makes rich, and he adds no sorrow with it.[2] (1Móz 24,35; 1Móz 26,12; 5Móz 8,18)23Doing wrong is like a joke to a fool, but wisdom is pleasure to a man of understanding. (Péld 2,14; Péld 8,30; Péld 15,21)24What the wicked dreads will come upon him, but the desire of the righteous will be granted. (Jób 3,25; Jób 15,21; Zsolt 145,19; Ézs 66,4; Mt 5,6; Zsid 10,27; 1Jn 5,14)25When the tempest passes, the wicked is no more, but the righteous is established forever. (Jób 21,18; Zsolt 15,5; Zsolt 58,9; Péld 12,3; Mt 7,24; Mt 7,26)26Like vinegar to the teeth and smoke to the eyes, so is the sluggard to those who send him.27The fear of the Lord prolongs life, but the years of the wicked will be short. (Jób 15,32; Péld 3,2)28The hope of the righteous brings joy, but the expectation of the wicked will perish. (Jób 8,13; Lk 21,28)29The way of the Lord is a stronghold to the blameless, but destruction to evildoers. (Zsolt 25,12; Mt 22,16; ApCsel 9,2)30The righteous will never be removed, but the wicked will not dwell in the land. (Zsolt 37,22; Zsolt 37,29; Zsolt 125,1; Péld 2,21; Péld 10,25)31The mouth of the righteous brings forth wisdom, but the perverse tongue will be cut off. (Zsolt 37,30)32The lips of the righteous know what is acceptable, but the mouth of the wicked, what is perverse. (Péld 2,12; Préd 10,12)