Marcu 1

Noua Traducere Românească

de la Biblica
1 Începutul[1] Evangheliei[2] lui[3] Isus[4] Cristos[5], Fiul lui Dumnezeu. (Gen 1:1; Mat 3:1; Lu 3:2; Ioan 1:19; Fapte 7:45; Ev 4:8)2 Așa cum este scris în Isaia, profetul[6]: „Iată, îl trimit înaintea feței Tale pe mesagerul Meu, care‑Ți va pregăti calea, (Ex 23:20; Is 40:3; Mal 3:1; Mat 27:9)3 un glas al celui ce strigă în pustie: «Pregătiți calea Domnului, neteziți‑I cărările!»“4 S‑a arătat Ioan, cel ce boteza în pustie și proclama botezul pocăinței spre iertarea păcatelor.5 Tot ținutul Iudeei și toți ierusalimiții au început să iasă la el și, mărturisindu‑și păcatele, erau botezați de el în râul Iordan.6 Ioan era îmbrăcat într‑o haină din păr de cămilă, iar în jurul mijlocului avea un brâu de piele.[7] El se hrănea cu lăcuste[8] și cu miere sălbatică. (2 Re 1:8; Zah 13:4)7 Ioan predica și zicea: „După mine vine Unul mai puternic decât mine, Căruia eu nu sunt vrednic să mă aplec să‑I dezleg cureaua sandalelor!8 Eu v‑am botezat cu[9] apă, dar El vă va boteza cu Duhul Sfânt.“9 În acele zile, Isus a venit din Nazaretul Galileei și a fost botezat de către Ioan în Iordan. (Mat 3:13; Lu 3:21; Ioan 1:32)10 Și imediat după ce a ieșit din apă, El a văzut cerurile deschise și Duhul coborând spre El asemenea unui porumbel.11 Și din ceruri s‑a auzit un glas: „Tu ești Fiul Meu preaiubit; în Tine Îmi găsesc plăcerea!“[10] (Ps 2:7; Is 42:1)12 Imediat[11] Duhul L‑a dus în pustie. (Mat 4:1; Lu 4:1)13 El a stat în pustie patruzeci de zile[12], fiind ispitit[13] de Satan[14]. Acolo stătea împreună cu animalele sălbatice, iar îngerii Îi slujeau[15]. (Gen 22:1; Ex 15:25; Ex 16:4; Ex 17:2; Ex 17:7; Ex 23:20; Ex 23:23; Ex 24:18; Ex 32:34; Ex 34:28; Deut 8:2; Mat 2:15; Mat 4:1; Lu 4:2; Ev 3:9)14 După ce Ioan a fost închis, Isus a venit în Galileea, proclamând Evanghelia lui[16] Dumnezeu. (Mat 4:12; Lu 4:14; Lu 5:2)15 El zicea: „S‑a împlinit vremea! S‑a apropiat Împărăția lui Dumnezeu[17]! Pocăiți‑vă și credeți în Evanghelie!“16 În timp ce trecea pe lângă Marea Galileei[18], Isus i‑a văzut pe Simon și pe Andrei, fratele lui Simon, aruncând un năvod în mare, căci erau pescari.17 Isus le‑a zis: „Veniți după Mine și vă voi face să fiți pescari de oameni!“18 Ei și‑au lăsat imediat năvoadele și L‑au urmat.19 Mergând puțin mai încolo, i‑a văzut pe Iacov, fiul lui Zebedei, și pe Ioan, fratele lui. Ei erau într‑o barcă și își reparau năvoadele.20 Imediat i‑a chemat, iar ei l‑au lăsat pe tatăl lor, Zebedei, în barcă, împreună cu cei angajați, și L‑au urmat.21 S‑au dus în Capernaum și, imediat, în ziua de Sabat, Isus a intrat în sinagogă[19] și a început să dea învățătură. (Lu 4:31)22 Ei erau uimiți de învățătura Lui, căci El îi învăța ca Unul Care are autoritate, nu cum îi învățau cărturarii[20].23 Chiar atunci, în sinagoga lor era un om care avea în el un duh necurat. El a strigat,24 zicând: – Ce avem noi de‑a face cu Tine, Isuse din Nazaret? Ai venit să ne distrugi? Știu Cine ești: Sfântul lui Dumnezeu!25 Isus l‑a mustrat, zicând: – Taci și ieși afară din el!26 Atunci duhul necurat a ieșit din el, scuturându‑l și strigând cu glas tare.27 Toți au rămas uimiți, așa că se întrebau între ei, zicând: „Ce este aceasta? Este o învățătură nouă, care are autoritate! El poruncește chiar și duhurilor necurate, iar ele Îl ascultă!“28 Și I s‑a dus vestea imediat pretutindeni, în întreaga vecinătate a Galileei.29 Imediat după ce au ieșit din sinagogă, au intrat împreună cu Iacov și Ioan în casa lui Simon și a lui Andrei. (Mat 8:14; Lu 4:38)30 Soacra lui Simon era întinsă în pat, având febră, și ei I‑au vorbit imediat despre ea.31 El S‑a apropiat, a apucat‑o de mână și a ridicat‑o. Și febra a lăsat‑o, iar ea a început să le slujească.32 Când s‑a lăsat seara, după ce a apus soarele, au adus la El pe toți cei bolnavi și pe cei demonizați.33 Întreaga cetate era adunată la ușă.34 El i‑a vindecat pe mulți care sufereau de diferite boli și a alungat mulți demoni. Pe demoni nu‑i lăsa să vorbească, pentru că Îl cunoșteau.35 Dis‑de‑dimineață, când încă era foarte întuneric, Isus S‑a sculat, a ieșit și S‑a dus într‑un loc pustiu. Și Se ruga acolo. (Lu 4:42)36 Dar Simon și cei ce erau cu El au început să‑L caute37 și, când L‑au găsit, I‑au zis: – Toți Te caută!38 Isus le‑a răspuns: – Să mergem în altă parte, în satele învecinate, ca să predic și acolo, căci pentru aceasta am ieșit!39 Și S‑a dus în toată Galileea, predicând în sinagogi și alungând demoni.40 A venit la El un lepros[21] care a îngenuncheat și L‑a rugat, zicând: – Dacă vrei, poți să mă curățești[22]! (Lev 13:1; Mat 8:2; Lu 5:12)41 Cuprins de milă[23], Isus a întins mâna, l‑a atins și i‑a zis: – Da, vreau. Fii curățit! (Mar 3:5; Mar 10:14)42 Și imediat lepra s‑a îndepărtat de la el și a fost curățit.43 Isus i‑a spus să plece imediat, avertizându‑l44 și zicându‑i: – Vezi să nu spui nimănui nimic, ci du‑te, arată‑te preotului și adu pentru curățirea ta ceea ce a poruncit Moise[24], ca mărturie pentru ei. (Lev 14:1)45 Dar el, ieșind, a început să proclame și să răspândească vestea atât de mult, încât Isus nu mai putea să intre pe față în cetate, ci stătea afară, în locuri pustii. Și oamenii veneau la El de pretutindeni.

Marcu 1

Újszövetség: élet, igazság és világosság

de la Biblica
1 Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete,2 amint meg van írva a prófétáknál: „Íme, elküldöm az én követemet a te orcád előtt, aki elkészíti az utadat előtted;3 kiáltó szava szól a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, egyengessétek ösvényeit!“4 János pedig előállt, és keresztelt a pusztában, prédikálva a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatára.5 És kiment hozzá Júdea egész tartománya és a jeruzsálembeliek is, és bűneikről vallást téve megkeresztelkedtek mindnyájan a Jordán vizében.6 János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, és sáskát és erdei mézet evett,7 és ezt prédikálta: „Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam.8 Én vízzel kereszteltelek meg titeket, de ő Szentlélekkel keresztel meg titeket.“9 Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.10 És amikor feljött a vízből, látta az eget megnyílni, és a Lelket, mint egy galambot őreá leszállani;11 és szózat szólt az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.“12 A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába.13 És negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt; és az angyalok szolgáltak neki.14 Miután pedig Jánost tömlöcbe vetették, elment Jézus Galileába, és prédikálta az Isten országának evangéliumát, ezt mondván:15 „Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.“16 Amikor pedig a Galileai-tenger mellett járt, látta Simont és az ő testvérét Andrást, amint a tengerbe hálót vetettek, mert halászok voltak;17 és ezt mondta nekik Jézus: „Kövessetek engem, és én azt teszem, hogy embereket halásszatok.“18 Erre azonnal elhagyva a hálóikat, követték őt.19 És onnan egy kevéssé előbbre menve, látta Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban azok is a hálókat kötözgették;20 és azonnal elhívta őket. Ők pedig atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, elmentek őutána.21 Ezután bementek Kapernaumba. És mindjárt szombaton bement a zsinagógába, és tanított.22 Elálmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.23 Azok zsinagógájában pedig volt egy ember, akiben tisztátalan lélek volt, és így kiáltott fel:24 „Ah! Mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.“25 Jézus megdorgálta őt, és ezt mondta neki: „Némulj meg, és menj ki belőle!“26 A tisztátalan lélek megszaggatta őt, és hangosan kiáltott, és kiment belőle.27 Mindnyájan annyira elálmélkodtak, hogy egymás között ezt kérdezgették: „Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és azok engedelmeskednek neki?“28 És azonnal az ő híre elterjedt Galilea egész környékén.29 Ezután azonnal kimentek a zsinagógából, és Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt.30 Simon anyósa pedig lázasan feküdt, és azonnal szóltak Jézusnak felőle.31 És ő odamenve, megfogta a kezét, és fölemelte, úgyhogy a láz azonnal elhagyta őt, és szolgált nekik.32 Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vitték a betegeket és az ördöngösöket;33 és az egész város összegyűlt az ajtó előtt.34 És meggyógyított sokakat, akik különféle betegségekben sínylődtek; sok ördögöt kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerték.35 Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelt, kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott.36 Simon pedig és a vele lévők utána siettek;37 és amikor megtalálták őt, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.“38 Ő pedig ezt mondta nekik: „Menjünk a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.“39 És prédikált a zsinagógákban, egész Galileában, és ördögöket űzött ki.40 És jött hozzá egy bélpoklos, kérve és leborulva előtte, ezt mondta neki: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem.“41 Jézus pedig könyörületességre indulva, kezét kinyújtva megérintette őt, és mondta néki: „Akarom, tisztulj meg.“42 És amint ezt mondta, azonnal eltávozott tőle a poklosság, és megtisztult.43 És erősen megfenyegetve, azonnal elküldte őt,44 és mondta néki: „Vigyázz, hogy senkinek semmit ne szólj, hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, amit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik!“45 Az pedig kiment, és elkezdte mindenfelé beszélni, és terjeszteni az esetet, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem kinn a puszta helyeken volt, és oda mentek hozzá mindenfelől.