1 Dávidé. &Magasztallak téged teljes szívembõl; énekkel áldlak az istenek elõtt.2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erõ [támadt.]4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsõsége!6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.7 Ha nyomorúságban vergõdöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!