1 Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bûnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;2 Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége, és az õ törvényérõl gondolkodik éjjel és nappal.3 És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.4 Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél.5 Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bûnösök az igazak gyülekezetében.6 Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.
1Wohl dem, der nicht wandelt im Rat der Gottlosen[1] / noch tritt auf den Weg der Sünder noch sitzt, wo die Spötter sitzen, (Zsolt 26,4; Zsolt 119,1; Péld 4,14; Jer 15,17)2sondern hat Lust am Gesetz des HERRN und sinnt über seinem Gesetz Tag und Nacht! (Józs 1,8; Zsolt 119,148)3Der ist wie ein Baum, gepflanzt an den Wasserbächen, / der seine Frucht bringt zu seiner Zeit, und seine Blätter verwelken nicht. Und was er macht, das gerät wohl. (Zsolt 92,13; Jer 17,8)4Aber so sind die Gottlosen nicht, sondern wie Spreu, die der Wind verstreut.5Darum bestehen die Gottlosen nicht im Gericht noch die Sünder in der Gemeinde der Gerechten.6Denn der HERR kennt den Weg der Gerechten, aber der Gottlosen Weg vergeht.