Példabeszédek 16 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. 2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! 3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. 4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. 5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. 6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. 7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. 8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. 9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását. 10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája. 11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ. 12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék. 13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.] 14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. 15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege. 16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! 17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát. 18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság. 19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. 20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az! 21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. 22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. 23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt. 24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. 25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta. 26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt. 27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van; 28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat. 29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt. 30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot. 31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik. 32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. 33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Lutherbibel 2017

a Deutsche Bibelgesellschaft

1 Der Mensch setzt sich’s wohl vor im Herzen; aber vom HERRN kommt, was die Zunge reden wird. 2 Einen jeglichen dünken seine Wege rein; aber der HERR prüft die Geister. 3 Befiehl dem HERRN deine Werke, so wird dein Vorhaben gelingen. (Zsolt 37,5) 4 Der HERR macht alles zu seinem Zweck, auch den Frevler für den bösen Tag. (Róm 9,22) 5 Ein stolzes Herz ist dem HERRN ein Gräuel und wird gewiss nicht ungestraft bleiben. 6 Durch Güte und Treue wird Missetat gesühnt, und durch die Furcht des HERRN meidet man das Böse. 7 Wenn eines Menschen Wege dem HERRN wohlgefallen, so lässt er auch seine Feinde mit ihm Frieden machen. (1Móz 31,24; 1Móz 33,4) 8 Besser wenig mit Gerechtigkeit als viel Einkommen mit Unrecht. (Péld 15,16) 9 Des Menschen Herz erdenkt sich seinen Weg; aber der HERR allein lenkt seinen Schritt. (Péld 19,21; Jer 10,23) 10 Weissagung ist in dem Munde des Königs; sein Mund spricht nicht fehl im Gericht. 11 Waage und rechte Waagschalen sind vom HERRN; und alle Gewichte im Beutel sind sein Werk. (Péld 11,1) 12 Den Königen ist Unrecht tun ein Gräuel; denn durch Gerechtigkeit wird der Thron befestigt. (Péld 20,28; Péld 25,5; Péld 29,14)

Péld 20,28Péld 25,5Péld 29,14

13 Rechte Worte gefallen den Königen; und wer aufrichtig redet, wird geliebt. 14 Des Königs Grimm ist ein Bote des Todes; aber ein weiser Mann wird ihn versöhnen. (Péld 19,12; Péld 20,2) 15 Wenn des Königs Angesicht freundlich ist, das ist Leben, und seine Gnade ist wie ein Spätregen. 16 Weisheit erwerben ist besser als Gold und Einsicht erwerben edler als Silber. 17 Der Frommen Weg meidet das Arge; und wer auf seinen Weg achtet, bewahrt sein Leben. 18 Wer zugrunde gehen soll, der wird zuvor stolz; und Hochmut kommt vor dem Fall. (Péld 18,12) 19 Besser niedrig sein mit den Demütigen als Beute austeilen mit den Hoffärtigen. 20 Wer auf das Wort merkt, der findet Glück; und wohl dem, der sich auf den HERRN verlässt! 21 Ein Verständiger wird gerühmt als ein weiser Mann, und liebliche Rede mehrt die Einsicht. 22 Klugheit ist ein Brunnen des Lebens dem, der sie hat; aber die Strafe der Toren ist ihre Torheit. 23 Des Weisen Herz redet klug und mehrt auf seinen Lippen die Lehre. 24 Freundliche Reden sind Honigseim, süß für die Seele und heilsam für die Glieder. (Péld 12,25) 25 Manchem scheint ein Weg recht; aber zuletzt bringt er ihn zum Tode. 26 Der Hunger des Arbeiters arbeitet für ihn; denn sein Mund treibt ihn an. 27 Ein heilloser Mensch gräbt nach Unheil, und auf seinen Lippen ist’s wie brennendes Feuer. 28 Ein falscher Mensch richtet Zank an, und ein Verleumder macht Freunde uneins. 29 Ein Frevler verlockt seinen Nächsten und führt ihn auf keinen guten Weg. 30 Wer mit den Augen winkt, denkt nichts Gutes; und wer mit den Lippen andeutet, vollbringt Böses. 31 Graue Haare sind eine Krone der Ehre; auf dem Weg der Gerechtigkeit wird sie gefunden. (Péld 20,29) 32 Ein Geduldiger ist besser als ein Starker und wer sich selbst beherrscht, besser als einer, der Städte einnimmt. (Péld 14,29) 33 Der Mensch wirft das Los; aber es fällt, wie der HERR will.