1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedõi.5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Õ, a ki az embert tudományra tanítja:11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!14 Bizony nem veti el az Úr az õ népét, és el nem hagyja az õ örökségét!15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívûek.16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedõk ellen?17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.22 De kõváram lõn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kõsziklája;23 És visszafordítja reájok az õ álnokságukat, és az õ gonoszságukkal veszti el õket; elveszti õket az Úr, a mi Istenünk.
1O Lord, God of vengeance, O God of vengeance, shine forth! (5Móz 32,35; 5Móz 32,41; 5Móz 32,43; Zsolt 50,2; Ézs 35,4; Jer 51,56; Náh 1,2; Róm 12,19)2Rise up, O judge of the earth; repay to the proud what they deserve! (Zsolt 7,6; Zsolt 58,11; Lk 1,51)3O Lord, how long shall the wicked, how long shall the wicked exult? (Jób 20,5; Zsolt 74,10; Jel 6,10)4They pour out their arrogant words; all the evildoers boast. (1Sám 2,3; Zsolt 31,18; Zsolt 92,7; Zsolt 92,9; Zsolt 125,5; Júd 1,15)5They crush your people, O Lord, and afflict your heritage. (Péld 22,22; Ézs 3,15)6They kill the widow and the sojourner, and murder the fatherless; (Ézs 10,2)7and they say, “The Lord does not see; the God of Jacob does not perceive.” (Jób 22,13)8Understand, O dullest of the people! Fools, when will you be wise? (Zsolt 49,10)9He who planted the ear, does he not hear? He who formed the eye, does he not see? (2Móz 4,11; Péld 20,12)10He who disciplines the nations, does he not rebuke? He who teaches man knowledge— (Jób 12,23; Jób 35,11)11the Lord—knows the thoughts of man, that they are but a breath.[1] (Zsolt 30,5; Zsolt 30,11; 1Kor 3,20)12Blessed is the man whom you discipline, O Lord, and whom you teach out of your law, (5Móz 8,5; Jób 5,17; Péld 3,11; 1Kor 11,32; Zsid 12,5)13to give him rest from days of trouble, until a pit is dug for the wicked. (Jób 34,29; Zsolt 49,5; Zsolt 55,23)14For the Lord will not forsake his people; he will not abandon his heritage; (5Móz 32,9; 1Sám 12,22; Róm 11,2)15for justice will return to the righteous, and all the upright in heart will follow it. (1Sám 12,14; 1Kir 14,8; Ézs 42,3)16Who rises up for me against the wicked? Who stands up for me against evildoers? (Zsolt 12,5)17If the Lord had not been my help, my soul would soon have lived in the land of silence. (Zsolt 31,17; Zsolt 124,1)18When I thought, “My foot slips,” your steadfast love, O Lord, held me up. (Zsolt 20,2; Zsolt 38,16; Zsolt 73,2)19When the cares of my heart are many, your consolations cheer my soul.20Can wicked rulers be allied with you, those who frame[2] injustice by statute? (Zsolt 50,16; Zsolt 58,2; Ézs 10,1; Ám 6,3)21They band together against the life of the righteous and condemn the innocent to death.[3] (Mt 27,1; Mt 27,4)22But the Lord has become my stronghold, and my God the rock of my refuge. (Zsolt 9,9; Zsolt 14,6; Zsolt 18,2)23He will bring back on them their iniquity and wipe them out for their wickedness; the Lord our God will wipe them out. (Zsolt 7,16; Zsolt 34,21; Zsolt 92,9; Péld 2,22)