Zsolt 55 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. 2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl; 3 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok! 4 Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem. 5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem. 6 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem. 7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám. 8 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela. 9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl. 10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban. 11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban. 12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság. 13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl: 14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm, 15 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben. 16 A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. 17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem. 18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat. 19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem. 20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent. 21 Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét. 22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok. 23 Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. 24 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.

English Standard Version

from Crossway

Cast Your Burden on the Lord

1 To the choirmaster: with stringed instruments. A Maskil^[1] of David. Give ear to my prayer, O God, and hide not yourself from my plea for mercy! (Zsolt 4,1; Zsolt 54,2; Zsolt 61,1; Zsolt 86,6)

Zsolt 4,1Zsolt 54,2Zsolt 61,1Zsolt 86,6

2 Attend to me, and answer me; I am restless in my complaint and I moan, (Zsolt 55,17; Zsolt 64,1; Ézs 38,14; Ézs 59,11)

Zsolt 55,17Zsolt 64,1Ézs 38,14Ézs 59,11

3 because of the noise of the enemy, because of the oppression of the wicked. For they drop trouble upon me, and in anger they bear a grudge against me. (2Sám 16,7) 4 My heart is in anguish within me; the terrors of death have fallen upon me. (Zsolt 116,3) 5 Fear and trembling come upon me, and horror overwhelms me. (Jób 21,6; Zsolt 78,53; Ézs 21,4; Ez 7,18)

Jób 21,6Zsolt 78,53Ézs 21,4Ez 7,18

6 And I say, “Oh, that I had wings like a dove! I would fly away and be at rest; 7 yes, I would wander far away; I would lodge in the wilderness; (Jer 9,2) 8 I would hurry to find a shelter from the raging wind and tempest.” (Zsolt 83,15) 9 Destroy, O Lord, divide their tongues; for I see violence and strife in the city. (1Móz 11,9; Jer 6,7) 10 Day and night they go around it on its walls, and iniquity and trouble are within it; (Zsolt 5,9) 11 ruin is in its midst; oppression and fraud do not depart from its marketplace. (Zsolt 10,7) 12 For it is not an enemy who taunts me— then I could bear it; it is not an adversary who deals insolently with me— then I could hide from him. (Jób 19,5) 13 But it is you, a man, my equal, my companion, my familiar friend. (2Sám 15,12; 2Sám 16,23; Zsolt 41,9) 14 We used to take sweet counsel together; within God’s house we walked in the throng. (Zsolt 42,4) 15 Let death steal over them; let them go down to Sheol alive; for evil is in their dwelling place and in their heart. (4Móz 16,30; 4Móz 16,33; Zsolt 124,3; Péld 1,12)

4Móz 16,304Móz 16,33Zsolt 124,3Péld 1,12

16 But I call to God, and the Lord will save me. 17 Evening and morning and at noon I utter my complaint and moan, and he hears my voice. (Zsolt 5,3; Zsolt 55,2; Zsolt 88,13; Zsolt 92,2; Zsolt 141,2; Dán 6,10; ApCsel 3,1; ApCsel 10,3; ApCsel 10,9; ApCsel 10,30)

Zsolt 5,3Zsolt 55,2Zsolt 88,13Zsolt 92,2Zsolt 141,2Dán 6,10ApCsel 3,1ApCsel 10,3ApCsel 10,9ApCsel 10,30

18 He redeems my soul in safety from the battle that I wage, for many are arrayed against me. (Zsolt 56,2) 19 God will give ear and humble them, he who is enthroned from of old, because they do not change and do not fear God. (5Móz 33,27; Jób 10,17; Jób 21,7) 20 My companion^[2] stretched out his hand against his friends; he violated his covenant. (ApCsel 12,1) 21 His speech was smooth as butter, yet war was in his heart; his words were softer than oil, yet they were drawn swords. (Zsolt 28,3; Zsolt 57,4; Péld 5,3) 22 Cast your burden on the Lord, and he will sustain you; he will never permit the righteous to be moved. (Zsolt 10,6; Zsolt 37,5) 23 But you, O God, will cast them down into the pit of destruction; men of blood and treachery shall not live out half their days. But I will trust in you. (Jób 15,32; Zsolt 5,6; Zsolt 11,1; Zsolt 55,15; Zsolt 56,7; Zsolt 59,11; Zsolt 69,15; Zsolt 94,13; Péld 10,27)

Jób 15,32Zsolt 5,6Zsolt 11,1Zsolt 55,15Zsolt 56,7Zsolt 59,11Zsolt 69,15Zsolt 94,13Péld 10,27