1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.
Példabeszédek 14
English Standard Version
from Crossway1The wisest of women builds her house, but folly with her own hands tears it down. (5Móz 25,9; Ruth 4,11; Péld 9,1; Péld 11,11; Péld 24,3)2Whoever walks in uprightness fears the Lord, but he who is devious in his ways despises him. (Péld 2,15; Péld 19,1; Péld 28,6)3By the mouth of a fool comes a rod for his back,[1] but the lips of the wise will preserve them. (Péld 12,6; Jer 18,18)4Where there are no oxen, the manger is clean, but abundant crops come by the strength of the ox.5A faithful witness does not lie, but a false witness breathes out lies. (2Móz 23,1; Péld 6,19)6A scoffer seeks wisdom in vain, but knowledge is easy for a man of understanding. (Zsolt 25,9; Péld 8,9; Péld 15,14; Péld 17,24; Péld 24,7; 1Pt 5,5)7Leave the presence of a fool, for there you do not meet words of knowledge.8The wisdom of the prudent is to discern his way, but the folly of fools is deceiving.9Fools mock at the guilt offering, but the upright enjoy acceptance.[2] (Péld 10,23)10The heart knows its own bitterness, and no stranger shares its joy. (1Sám 1,10; Jób 3,20)11The house of the wicked will be destroyed, but the tent of the upright will flourish. (Jób 8,15; Jób 21,28; Péld 3,33; Péld 15,25)12There is a way that seems right to a man, but its end is the way to death.[3] (Péld 5,5; Péld 7,27; Péld 12,15; Péld 16,25; Róm 6,21)13Even in laughter the heart may ache, and the end of joy may be grief. (Péld 10,1; Préd 2,2; Lk 6,25)14The backslider in heart will be filled with the fruit of his ways, and a good man will be filled with the fruit of his ways. (Péld 1,31; Péld 12,14; Ézs 3,10; Mt 6,2; Mt 6,5)15The simple believes everything, but the prudent gives thought to his steps. (Péld 1,4)16One who is wise is cautious[4] and turns away from evil, but a fool is reckless and careless. (Jób 28,28; Zsolt 34,14; Péld 3,7; Péld 22,3; Péld 27,12)17A man of quick temper acts foolishly, and a man of evil devices is hated. (Péld 14,29)18The simple inherit folly, but the prudent are crowned with knowledge.19The evil bow down before the good, the wicked at the gates of the righteous. (1Móz 42,6; 1Sám 2,36)20The poor is disliked even by his neighbor, but the rich has many friends. (Péld 19,4; Péld 19,7)21Whoever despises his neighbor is a sinner, but blessed is he who is generous to the poor. (Zsolt 41,1; Péld 11,12)22Do they not go astray who devise evil? Those who devise good meet[5] steadfast love and faithfulness. (Péld 3,3; Péld 3,29)23In all toil there is profit, but mere talk tends only to poverty. (Péld 11,24; Péld 21,5; Péld 22,16)24The crown of the wise is their wealth, but the folly of fools brings folly.25A truthful witness saves lives, but one who breathes out lies is deceitful. (Péld 14,5)26In the fear of the Lord one has strong confidence, and his children will have a refuge. (Zsolt 14,6; Zsolt 73,15; Péld 1,33)27The fear of the Lord is a fountain of life, that one may turn away from the snares of death. (Péld 10,11; Péld 13,14)28In a multitude of people is the glory of a king, but without people a prince is ruined. (1Kir 4,20)29Whoever is slow to anger has great understanding, but he who has a hasty temper exalts folly. (Péld 14,17; Péld 16,32; Péld 19,11; Préd 7,9; Jak 1,19)30A tranquil[6] heart gives life to the flesh, but envy[7] makes the bones rot. (Zsolt 112,10; Péld 4,22; Péld 12,4)31Whoever oppresses a poor man insults his Maker, but he who is generous to the needy honors him. (Jób 35,10; Péld 17,5; Péld 22,2; Péld 28,8; Mt 25,40; Mt 25,45)32The wicked is overthrown through his evildoing, but the righteous finds refuge in his death. (1Móz 49,18; 4Móz 23,10; Jób 19,25; Zsolt 16,11; Zsolt 17,15; Zsolt 23,4; Péld 24,16; 2Kor 1,9; 2Kor 5,8; 2Tim 4,18)33Wisdom rests in the heart of a man of understanding, but it makes itself known even in the midst of fools.[8] (Péld 12,16; Péld 29,11; Préd 7,9)34Righteousness exalts a nation, but sin is a reproach to any people.35A servant who deals wisely has the king’s favor, but his wrath falls on one who acts shamefully. (Péld 16,13; Péld 22,11; Mt 24,45)