Jeremiás 48 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Moáb felõl ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült. 2 Nincs már dicsõsége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak õ ellene, [mondván:] Jertek el és veszessük el õt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban! 3 Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás! 4 Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak. 5 Mert a Luhit hágóján siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtõin az ellenség hallatja vészkiáltását. 6 Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a hangafa a pusztában! 7 Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt. 8 És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr. 9 Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az õ városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban. 10 Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértõl! 11 Nyugodtan élt Moáb gyermekségétõl fogva, és pihent az õ seprejében, és edénybõl-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az õ szaga. 12 De ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják õt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék. 13 És megszégyenül Moáb Kámós miatt, a mint megszégyenült Izráel háza Béthel miatt, a melyben bizodalma volt. 14 Mimódon mondjátok: Hõsök vagyunk és vitéz férfiak a harczra? 15 Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 16 Közel van Moáb veszedelme, ihol jõ és igen siet az õ veszedelme! 17 Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az õ nevét; mondjátok: Hogy eltört az erõs vesszõ, a dicsõ pálcza! 18 Szállj le a dicsõségbõl és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erõsségeidet. 19 Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülõt, [és] ezt mondd: Mi történt? 20 Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb! 21 Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra. 22 És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra. 23 És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra. 24 És Kirjátra, Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira. 25 Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr. 26 Részegítsétek le õt, mert hõsködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az õ okádásában, és legyen csúfság õ is. 27 Vajjon nem csúfod volt-é néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felõle, kevélyen hánytad magadat? 28 Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kõsziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belõl rak fészket. 29 Hallottuk a Moáb kevélységét: igen kevély; az õ felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az õ szívének elbizakodottságát. 30 Én ismerem, azt mondja az Úr, az õ szertelenkedését, és az õ fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem. 31 Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a Kir- Heres férfiaiért nyög [az én lelkem.] 32 Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szõlõje! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott. 33 És eltünik az öröm és vígasság Kármelbõl és a Moáb földérõl, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklõ nem énekel. 34 Hesbon kiáltása miatt Elealéig [és] Jáhásig felhat az õ szavok; Soártól fogva Horonáimig [és] Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad. 35 És kifogyasztom Moábból, azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az õ isteneinek. 36 Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyûjtött. 37 Mert minden fõ kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és [minden] derékon gyászruha. 38 Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az edényt, mely semmirekellõ, azt mondja az Úr. 39 Jajgatnak, [ezt mondván:] Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak. 40 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyû repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait. 41 Bevétettek a városok, és az erõsségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve. 42 És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép [többé], mert az Úr ellen felemelkedett. 43 Félelem, verem és tõr [jõ] te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr. 44 A ki elfut a félelem elõl, a verembe esik, és a ki kijõ a verembõl, a tõrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az õ megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr. 45 A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elõl futók; de tûz jõ ki Hesbonból és láng Szihonnak közepébõl, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját. 46 Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra. 47 De visszahozom Moábot a fogságból sok idõ mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.

English Standard Version

from Crossway

Judgment on Moab

1 Concerning Moab. Thus says the Lord of hosts, the God of Israel: “Woe to Nebo, for it is laid waste! Kiriathaim is put to shame, it is taken; the fortress is put to shame and broken down; (4Móz 32,3; 4Móz 32,37; Józs 13,19; 2Kir 24,2; Jer 25,21; Jer 48,20; Jer 48,22; Jer 48,23; Jer 48,39; Ez 25,8; Ez 25,9; Ám 2,1; Zof 2,8)

4Móz 32,34Móz 32,37Józs 13,192Kir 24,2Jer 25,21Jer 48,20Jer 48,22Jer 48,23Jer 48,39Ez 25,8Ez 25,9Ám 2,1Zof 2,8

2 the renown of Moab is no more. In Heshbon they planned disaster against her: ‘Come, let us cut her off from being a nation!’ You also, O Madmen, shall be brought to silence; the sword shall pursue you. (4Móz 32,37; Ézs 10,31; Ézs 15,4; Jer 31,36; Jer 48,34; Jer 48,45; Jer 49,3)

4Móz 32,37Ézs 10,31Ézs 15,4Jer 31,36Jer 48,34Jer 48,45Jer 49,3

3 “A voice! A cry from Horonaim, ‘Desolation and great destruction!’ (Ézs 15,5; Jer 48,34) 4 Moab is destroyed; her little ones have made a cry. 5 For at the ascent of Luhith they go up weeping;^[1] for at the descent of Horonaim they have heard the distressed cry^[2] of destruction. (Jer 48,3) 6 Flee! Save yourselves! You will be like a juniper in the desert! (Jer 17,6) 7 For, because you trusted in your works and your treasures, you also shall be taken; and Chemosh shall go into exile with his priests and his officials. (4Móz 21,29; Ézs 46,2; Jer 49,3; Jer 49,4)

4Móz 21,29Ézs 46,2Jer 49,3Jer 49,4

8 The destroyer shall come upon every city, and no city shall escape; the valley shall perish, and the plain shall be destroyed, as the Lord has spoken. (5Móz 3,10; Józs 13,9; Józs 13,17; Józs 13,21; Jer 6,26; Jer 48,21)

5Móz 3,10Józs 13,9Józs 13,17Józs 13,21Jer 6,26Jer 48,21

9 “Give wings to Moab, for she would fly away; her cities shall become a desolation, with no inhabitant in them. 10 “Cursed is he who does the work of the Lord with slackness, and cursed is he who keeps back his sword from bloodshed. (Bír 5,23; 1Sám 15,3; 1Sám 15,9; 1Kir 20,42; 1Kor 15,58)

Bír 5,231Sám 15,31Sám 15,91Kir 20,421Kor 15,58

11 “Moab has been at ease from his youth and has settled on his dregs; he has not been emptied from vessel to vessel, nor has he gone into exile; so his taste remains in him, and his scent is not changed. (Zof 1,12) 12 “Therefore, behold, the days are coming, declares the Lord, when I shall send to him pourers who will pour him, and empty his vessels and break his^[3] jars in pieces. 13 Then Moab shall be ashamed of Chemosh, as the house of Israel was ashamed of Bethel, their confidence. (4Móz 21,29; 1Kir 12,29; Ézs 16,14; Hós 10,6)

4Móz 21,291Kir 12,29Ézs 16,14Hós 10,6

14 “How do you say, ‘We are heroes and mighty men of war’? 15 The destroyer of Moab and his cities has come up, and the choicest of his young men have gone down to slaughter, declares the King, whose name is the Lord of hosts. (Ézs 15,1; Jer 46,18; Jer 48,8; Jer 48,18; Jer 48,20; Jer 50,27)

Ézs 15,1Jer 46,18Jer 48,8Jer 48,18Jer 48,20Jer 50,27

16 The calamity of Moab is near at hand, and his affliction hastens swiftly. 17 Grieve for him, all you who are around him, and all who know his name; say, ‘How the mighty scepter is broken, the glorious staff.’ (Ézs 9,4; Ézs 14,5; Ézs 15,4; Ézs 16,7)

Ézs 9,4Ézs 14,5Ézs 15,4Ézs 16,7

18 “Come down from your glory, and sit on the parched ground, O inhabitant of Dibon! For the destroyer of Moab has come up against you; he has destroyed your strongholds. (4Móz 21,30; Ézs 15,2; Ézs 47,1) 19 Stand by the way and watch, O inhabitant of Aroer! Ask him who flees and her who escapes; say, ‘What has happened?’ (5Móz 2,36; Józs 13,9; 1Sám 4,13; 1Sám 4,16; Náh 2,1)

5Móz 2,36Józs 13,91Sám 4,131Sám 4,16Náh 2,1

20 Moab is put to shame, for it is broken; wail and cry! Tell it beside the Arnon, that Moab is laid waste. (Ézs 16,2; Jer 48,15; Jer 48,17) 21 “Judgment has come upon the tableland, upon Holon, and Jahzah, and Mephaath, (4Móz 21,23; Józs 13,18; Jer 48,8) 22 and Dibon, and Nebo, and Beth-diblathaim, (4Móz 33,46; Ézs 15,2; Jer 48,18) 23 and Kiriathaim, and Beth-gamul, and Beth-meon, (Józs 13,17; 1Krón 5,8; Jer 48,1) 24 and Kerioth, and Bozrah, and all the cities of the land of Moab, far and near. (Ézs 63,1; Jer 49,13; Jer 49,22; Ám 2,2)

Ézs 63,1Jer 49,13Jer 49,22Ám 2,2

25 The horn of Moab is cut off, and his arm is broken, declares the Lord. (Zsolt 75,10; Ez 30,21) 26 “Make him drunk, because he magnified himself against the Lord, so that Moab shall wallow in his vomit, and he too shall be held in derision. (Ézs 19,14; Jer 25,27; Jer 48,39; Jer 48,42; Jer 51,39)

Ézs 19,14Jer 25,27Jer 48,39Jer 48,42Jer 51,39

27 Was not Israel a derision to you? Was he found among thieves, that whenever you spoke of him you wagged your head? (Zsolt 64,8; Jer 2,26; JSir 2,15; Ez 25,8; Zof 2,8; Mt 27,39)

Zsolt 64,8Jer 2,26JSir 2,15Ez 25,8Zof 2,8Mt 27,39

28 “Leave the cities, and dwell in the rock, O inhabitants of Moab! Be like the dove that nests in the sides of the mouth of a gorge. (Zsolt 55,6; Énekek 2,14; Jer 48,9) 29 We have heard of the pride of Moab— he is very proud— of his loftiness, his pride, and his arrogance, and the haughtiness of his heart. (Ézs 16,6) 30 I know his insolence, declares the Lord; his boasts are false, his deeds are false. (Jer 50,36) 31 Therefore I wail for Moab; I cry out for all Moab; for the men of Kir-hareseth I mourn. (2Kir 3,25; Ézs 15,5; Ézs 16,7; Ézs 16,11)

2Kir 3,25Ézs 15,5Ézs 16,7Ézs 16,11

32 More than for Jazer I weep for you, O vine of Sibmah! Your branches passed over the sea, reached to the Sea of Jazer; on your summer fruits and your grapes the destroyer has fallen. (4Móz 21,32; Józs 13,19; Zsolt 80,11; Ézs 16,8)

4Móz 21,32Józs 13,19Zsolt 80,11Ézs 16,8

33 Gladness and joy have been taken away from the fruitful land of Moab; I have made the wine cease from the winepresses; no one treads them with shouts of joy; the shouting is not the shout of joy. (Ézs 16,10) 34 “From the outcry at Heshbon even to Elealeh, as far as Jahaz they utter their voice, from Zoar to Horonaim and Eglath-shelishiyah. For the waters of Nimrim also have become desolate. (Ézs 15,4; Jer 48,3) 35 And I will bring to an end in Moab, declares the Lord, him who offers sacrifice in the high place and makes offerings to his god. (Ézs 15,2; Ézs 16,12; Ez 20,29) 36 Therefore my heart moans for Moab like a flute, and my heart moans like a flute for the men of Kir-hareseth. Therefore the riches they gained have perished. (Ézs 15,7; Jer 48,31) 37 “For every head is shaved and every beard cut off. On all the hands are gashes, and around the waist is sackcloth. (Ézs 15,2; Jer 4,8; Jer 47,5; Jer 49,3; JSir 2,10)

Ézs 15,2Jer 4,8Jer 47,5Jer 49,3JSir 2,10

38 On all the housetops of Moab and in the squares there is nothing but lamentation, for I have broken Moab like a vessel for which no one cares, declares the Lord. (Jer 22,28) 39 How it is broken! How they wail! How Moab has turned his back in shame! So Moab has become a derision and a horror to all that are around him.” (Jer 48,6; Jer 48,26) 40 For thus says the Lord: “Behold, one shall fly swiftly like an eagle and spread his wings against Moab; (5Móz 28,49; Ézs 8,8; Jer 49,22; Ez 17,3)

5Móz 28,49Ézs 8,8Jer 49,22Ez 17,3

41 the cities shall be taken and the strongholds seized. The heart of the warriors of Moab shall be in that day like the heart of a woman in her birth pains; (Ézs 13,7; Jer 6,24; Jer 48,24) 42 Moab shall be destroyed and be no longer a people, because he magnified himself against the Lord. (Ézs 7,8; Jer 48,26) 43 Terror, pit, and snare are before you, O inhabitant of Moab! declares the Lord. (Ézs 24,17; JSir 3,47) 44 He who flees from the terror shall fall into the pit, and he who climbs out of the pit shall be caught in the snare. For I will bring these things upon Moab, the year of their punishment, declares the Lord. (Jer 11,23) 45 “In the shadow of Heshbon fugitives stop without strength, for fire came out from Heshbon, flame from the house of Sihon; it has destroyed the forehead of Moab, the crown of the sons of tumult. (4Móz 24,17) 46 Woe to you, O Moab! The people of Chemosh are undone, for your sons have been taken captive, and your daughters into captivity. (Jer 48,1; Jer 48,13) 47 Yet I will restore the fortunes of Moab in the latter days, declares the Lord.” Thus far is the judgment on Moab. (Jer 46,27; Jer 49,39)