1 Az a szó, a melyet az Úr szóla Jeremiás prófétának a Filiszteusok felõl, mielõtt megverte a Faraó Gázát.2 Ezt mondja az Úr: Ímé, víz indul meg északról, [és olyan] lesz, [mint] a kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.3 Ménei patáinak csattogó hangjától, szekereinek zörgésétõl, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejök ellankadása miatt.4 És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tírust és Szidont [és] segítségének minden megmaradt [töredékét,] mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.5 Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az õ völgyüknek: meddig vagdalod magadat?6 Oh szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!7 Miképen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte õt.
1The word of the Lord that came to Jeremiah the prophet concerning the Philistines, before Pharaoh struck down Gaza. (Jer 25,20; Ez 25,15; Ám 1,6; Zof 2,4; Zof 2,5)2“Thus says the Lord: Behold, waters are rising out of the north, and shall become an overflowing torrent; they shall overflow the land and all that fills it, the city and those who dwell in it. Men shall cry out, and every inhabitant of the land shall wail. (Ézs 8,7; Jer 1,13; Jer 8,16; Jer 46,7)3At the noise of the stamping of the hoofs of his stallions, at the rushing of his chariots, at the rumbling of their wheels, the fathers look not back to their children, so feeble are their hands, (Jer 46,5; Náh 3,2)4because of the day that is coming to destroy all the Philistines, to cut off from Tyre and Sidon every helper that remains. For the Lord is destroying the Philistines, the remnant of the coastland of Caphtor. (1Móz 10,14; Ézs 23,1; Jer 25,22; Jer 47,1; Jóel 3,4; Ám 1,8; Ám 9,7)5Baldness has come upon Gaza; Ashkelon has perished. O remnant of their valley, how long will you gash yourselves? (Bír 1,18; Ézs 3,24; Jer 25,20; Jer 48,37)6Ah, sword of the Lord! How long till you are quiet? Put yourself into your scabbard; rest and be still! (5Móz 32,41; Ez 21,3)7How can it[1] be quiet when the Lord has given it a charge? Against Ashkelon and against the seashore he has appointed it.” (Bír 1,18; Jer 25,20; Ez 14,17; Mik 6,9)