1 Akkor éneklé Mózes és az Izráel fiai ezt az éneket az Úrnak, és szólának mondván: Éneklek az Úrnak, mert fenséges õ, lovat lovasával tengerbe vetett.2 Erõsségem az Úr és énekem, szabadítómmá lõn nekem; ez az én Istenem, õt dicsérem, atyámnak Istene, õt magasztalom.3 Vitéz harczos az Úr; az õ neve Jehova.4 A Faraónak szekereit és seregét tengerbe vetette, s válogatott harczosai belefúltak a veres tengerbe.5 Elborították õket a hullámok, kõ módjára merültek a mélységbe.6 Jobbod, Uram, erõ által dicsõül, jobbod, Uram, ellenséget összetör.7 Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid, kibocsátod haragod s megemészti az õket mint tarlót.8 Orrod lehelletétõl feltorlódtak a vizek. És a futó habok fal módjára megálltak; a mélységes vizek megmerevültek a tenger szívében.9 Az ellenség monda: Ûzöm, utólérem õket, zsákmányt osztok, bosszúm töltöm rajtok. Kardomat kirántom, s kiirtja õket karom.10 Leheltél lehelleteddel s tenger borítá be õket: elmerültek, mint az ólom a nagy vizekben.11 Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicsõ, félelemmel dícsérendõ és csudatévõ?12 Kinyújtottad jobbkezedet, és elnyelé õket a föld.13 Kegyelmeddel vezérled te megváltott népedet, hatalmaddal viszed be te szent lakóhelyedre.14 Meghallják ezt a népek és megrendülnek; Filisztea lakóit reszketés fogja el.15 Akkor megháborodának Edom fejedelmei, Moáb hatalmasait rettegés szállja meg, elcsügged a Kanaán egész lakossága.16 Félelem és aggodalom lepi meg õket; karod hatalmától elnémulnak mint a kõ, míg átvonul néped, Uram! Míg átvonul a nép, a te szerzeményed.17 Beviszed s megtelepíted õket örökséged hegyén, melyet Uram, lakhelyûl magadnak készítél, szentségedbe Uram, melyet kezed építe.18 Az Úr uralkodik mind örökkön örökké.19 Mert bémenének a Faraó lovai, szekereivel és lovasaival együtt a tengerbe, és az Úr visszafordítá reájok a tenger vizét; Izráel fiai pedig szárazon jártak a tenger közepén.20 Akkor Miriám prófétaasszony, Áronnak nénje dobot võn kezébe, és kimenének utánna mind az asszonyok dobokkal és tánczolva.21 És felele nékik Miriám: Énekeljetek az Úrnak, mert fenséges õ, lovat lovasával tengerbe vetett.22 Ennekutánna elindítá Mózes az Izráelt a veres tengertõl, és menének Súr puszta felé; három napig menének a pusztában és nem találának vizet.23 És eljutának Márába, de nem ihatják vala a vizet Márában, mivelhogy keserû vala. Azért is nevezék nevét Márának.24 És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?25 Ez pedig az Úrhoz kiálta, és mutata néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást és törvényt és ott megkísérté.26 És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hûségesen hallgatsz és azt cselekeszed, a mi kedves az õ szemei elõtt és figyelmezel az õ parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, a melyeket Égyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.27 És jutának Élimbe, és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.
22Then Moses made Israel set out from the Red Sea, and they went into the wilderness of Shur. They went three days in the wilderness and found no water. (1Móz 16,7; 1Móz 25,18; 1Sám 15,7)23When they came to Marah, they could not drink the water of Marah because it was bitter; therefore it was named Marah.[2] (Ruth 1,20)24And the people grumbled against Moses, saying, “What shall we drink?” (2Móz 16,2; 2Móz 17,3)25And he cried to the Lord, and the Lord showed him a log,[3] and he threw it into the water, and the water became sweet. There the Lord[4] made for them a statute and a rule, and there he tested them, (2Móz 14,10; 2Móz 16,4; 2Móz 17,4; 5Móz 8,2; 5Móz 8,16; Bír 2,22; Bír 3,1; Bír 3,4; 2Kir 2,21; 2Kir 4,41; Zsolt 66,10)26saying, “If you will diligently listen to the voice of the Lord your God, and do that which is right in his eyes, and give ear to his commandments and keep all his statutes, I will put none of the diseases on you that I put on the Egyptians, for I am the Lord, your healer.” (2Móz 23,25; 3Móz 26,3; 5Móz 7,12; 5Móz 28,27; 5Móz 28,60; Zsolt 103,3; Zsolt 147,3; Hós 6,1)27Then they came to Elim, where there were twelve springs of water and seventy palm trees, and they encamped there by the water. (4Móz 33,9)