1 Így szól az Úr: Az egek nékem ülõszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minõ ház az, a melyet nékem építeni akartok, és minõ az én nyugalmamnak helye?2 Hiszen mindezeket kezem csinálta, így álltak elõ mindezek; így szól az Úr. Hanem erre tekintek én, a ki szegény és megtörött lelkû, és a ki beszédemet rettegi.3 A ki bikát öl, embert üt agyon; a ki juhval áldozik, az ebet öl; a ki ételáldozattal jõ, disznóvért hoz elém; a ki tömjént gyújt, bálványt imád! Miként õk így választák útaikat, és lelkök útálatosságaikban gyönyörködött:4 Akképen választom én is az õ megcsúfolásukat, és rájok hozom, a mitõl félnek; mivel hívtam és senki nem felelt, szóltam és nem hallották, és a gonoszt cselekedték szemeim elõtt, s a mit nem szerettem, azt választák.5 Halljátok az Úrnak beszédét, a kik rettegtek az õ beszédére: így szólnak testvéreitek, a kik titeket gyûlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsõsége, hogy lássuk örömötöket; de õk megszégyenülnek.6 Halld! zúgás a város felõl, hah! a templom felõl, hah! az Úr, a ki megfizet ellenségeinek.7 Mielõtt vajudott volna, szült, mielõtt fájdalom jött rá, fiút hozott világra.8 Ki hallott olyat, mint ez, ki látott hasonló dolgokat? Hát egy ország egy nap jön-é világra, és egy nép egyszerre születik-é? mert vajudott és meg is szûlé Sion az õ fiait!9 Hát én csak megindítsam és ne vigyem véghez a szûlést? szól az Úr, vagy én, a ki szûletek, bezárjam-é [a méhet?] így szól Istened.10 Örüljetek Jeruzsálemmel, és örvendjetek fölötte mind, a kik õt szeretitek; vígadjatok vele örvendezéssel mindnyájan, a kik gyászoltatok miatta!11 Hogy szopjatok és megelégedjetek megvígasztaltatásának emlõjén, hogy igyatok és örvendjetek dicsõségének bõségén.12 Mivel így szól az Úr: Ímé kiterjesztem rá a békességet, mint egy folyóvizet, és mint kiáradott patakot a népek dicsõségét, hogy szopjátok; ölben fognak hordozni, és térdeiken czirógatnak titeket.13 Mint férfit, a kit anyja vígasztal, akként vígasztallak titeket én, és Jeruzsálemben vesztek vígasztalást!14 Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fû, virágoznak, és megösmerik az Úr kezét az Õ szolgáin, és haragját ellenségei fölött.15 Mert ímé, az Úr eljõ tûzben, s mint forgószél az õ szekerei, hogy megfizesse búsulásában az Õ haragját, és megfeddését sebesen égõ lánggal.16 Mert az Úr tûzzel ítél és kardjával minden testet, és sokan lesznek az Úrtól megöltek.17 A kik magokat megszentelik és mossák a [bálvány] kertekért, egy [pap] megett, a középen; a kik disznóhúst esznek és férget és egeret, együtt pusztulnak el mind, mondja az Úr.18 És én cselekedeteiteket és gondolataitokat [megbüntetem!] Eljõ [az idõ], hogy minden népeket és nyelveket egybegyûjtsek, hogy eljövén, meglássák az én dicsõségemet.19 És teszek köztök jelt, és küldök közülök megszabadultakat a népekhez, Tarsisba, Pulba és Ludba, az íjjászokhoz, Tubálhoz és Jávánhoz; a messze szigetekbe, a melyek rólam nem hallottak, és nem látták dicsõségemet, és hirdetik dicsõségemet a népek között.20 És elhozzák minden testvéreiteket minden népek közül ajándékul az Úrnak, lovakon, szekereken, hintókban, öszvéreken és tevéken szentségemnek hegyére Jeruzsálembe, így szól az Úr, a mint hozzák Izráelnek fiai az ajándékot tiszta edényben az Úrnak házába.21 És ezek közül is választok a papok közé, a Léviták közé, így szól az Úr.22 Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én elõttem, szól az Úr, azonképen megáll a ti magvatok és nevetek;23 És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljõ minden test engem imádni, szól az Úr.24 És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, a kik ellenem vétkeztek, mert az õ férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test elõtt borzadásul lesznek.
1Thus says the Lord: “Heaven is my throne, and the earth is my footstool; what is the house that you would build for me, and what is the place of my rest? (1Kir 8,27; Mt 5,34; ApCsel 7,49; ApCsel 17,24)2All these things my hand has made, and so all these things came to be, declares the Lord. But this is the one to whom I will look: he who is humble and contrite in spirit and trembles at my word. (1Krón 29,14; Zsolt 34,18; Ézs 57,15)3“He who slaughters an ox is like one who kills a man; he who sacrifices a lamb, like one who breaks a dog’s neck; he who presents a grain offering, like one who offers pig’s blood; he who makes a memorial offering of frankincense, like one who blesses an idol. These have chosen their own ways, and their soul delights in their abominations; (Ézs 1,11; Ézs 65,4; Jer 7,24)4I also will choose harsh treatment for them and bring their fears upon them, because when I called, no one answered, when I spoke, they did not listen; but they did what was evil in my eyes and chose that in which I did not delight.” (Ézs 30,16; Ézs 51,12; Ézs 65,12; Jer 7,31)5Hear the word of the Lord, you who tremble at his word: “Your brothers who hate you and cast you out for my name’s sake have said, ‘Let the Lord be glorified, that we may see your joy’; but it is they who shall be put to shame. (Ézs 5,19)6“The sound of an uproar from the city! A sound from the temple! The sound of the Lord, rendering recompense to his enemies! (Ézs 63,4; Ézs 65,6)
Rejoice with Jerusalem
7“Before she was in labor she gave birth; before her pain came upon her she delivered a son. (Ézs 13,8)8Who has heard such a thing? Who has seen such things? Shall a land be born in one day? Shall a nation be brought forth in one moment? For as soon as Zion was in labor she brought forth her children. (Ézs 66,7)9Shall I bring to the point of birth and not cause to bring forth?” says the Lord; “shall I, who cause to bring forth, shut the womb?” says your God.10“Rejoice with Jerusalem, and be glad for her, all you who love her; rejoice with her in joy, all you who mourn over her; (Ézs 65,19)11that you may nurse and be satisfied from her consoling breast; that you may drink deeply with delight from her glorious abundance.”[1]12For thus says the Lord: “Behold, I will extend peace to her like a river, and the glory of the nations like an overflowing stream; and you shall nurse, you shall be carried upon her hip, and bounced upon her knees. (Ézs 48,18; Ézs 60,16)13As one whom his mother comforts, so I will comfort you; you shall be comforted in Jerusalem. (Ézs 35,10; Ézs 51,12)14You shall see, and your heart shall rejoice; your bones shall flourish like the grass; and the hand of the Lord shall be known to his servants, and he shall show his indignation against his enemies. (Ezsd 8,22; Ezsd 8,31; Ézs 58,11)
Final Judgment and Glory of the Lord
15“For behold, the Lord will come in fire, and his chariots like the whirlwind, to render his anger in fury, and his rebuke with flames of fire. (Zsolt 68,17; Ézs 33,14; Mal 3,1; 2Thessz 1,7)16For by fire will the Lord enter into judgment, and by his sword, with all flesh; and those slain by the Lord shall be many. (Zsolt 97,3; Jóel 3,2)17“Those who sanctify and purify themselves to go into the gardens, following one in the midst, eating pig’s flesh and the abomination and mice, shall come to an end together, declares the Lord. (Ézs 65,3; Ézs 65,4; Ézs 65,5)18“For I know[2] their works and their thoughts, and the time is coming[3] to gather all nations and tongues. And they shall come and shall see my glory, (Ézs 2,2; Zak 14,16)19and I will set a sign among them. And from them I will send survivors to the nations, to Tarshish, Pul, and Lud, who draw the bow, to Tubal and Javan, to the coastlands far away, that have not heard my fame or seen my glory. And they shall declare my glory among the nations. (1Móz 10,2; 1Móz 10,5; 1Kir 10,22; Ézs 45,20; Jer 46,9; Ez 27,10; Ez 27,13; Róm 15,20)20And they shall bring all your brothers from all the nations as an offering to the Lord, on horses and in chariots and in litters and on mules and on dromedaries, to my holy mountain Jerusalem, says the Lord, just as the Israelites bring their grain offering in a clean vessel to the house of the Lord. (Ézs 14,2; Ézs 49,22; Róm 15,16)21And some of them also I will take for priests and for Levites, says the Lord. (2Móz 19,6; Ézs 61,6; 1Pt 2,9; Jel 1,6)22“For as the new heavens and the new earth that I make shall remain before me, says the Lord, so shall your offspring and your name remain. (Zsolt 89,29; Ézs 53,10; Ézs 65,17)23From new moon to new moon, and from Sabbath to Sabbath, all flesh shall come to worship before me, declares the Lord. (Zsolt 86,9; Zak 14,16)24“And they shall go out and look on the dead bodies of the men who have rebelled against me. For their worm shall not die, their fire shall not be quenched, and they shall be an abhorrence to all flesh.” (Mk 9,48; Jel 21,8)