Müzik şefi için - <<Oğulun Ölümü>> makamında - Davut'un mezmuru
1[1] Ya RAB, bütün yüreğimle sana şükredeceğim, Yaptığın harikaların hepsini anlatacağım.2Sende sevinç bulacak, coşacağım, Adını ilahilerle öveceğim, ey Yüceler Yücesi!3Düşmanlarım geri çekilirken, Sendeleyip ölüyorlar senin önünde.4Çünkü hakkımı, davamı sen savundun, Adil yargıç olarak tahta oturdun.5Ulusları azarladın, kötüleri yok ettin, Sonsuza dek adlarını sildin.6Yok olup gitti düşmanlar sonsuza dek, Kökünden söktün kentlerini, Anıları bile silinip gitti.7Oysa RAB sonsuza dek egemenlik sürer, Yargı için kurmuştur tahtını;8O yönetir doğrulukla dünyayı, O yargılar adaletle halkları.9RAB ezilenler için bir sığınak, Sıkıntılı günlerde bir kaledir.10Seni tanıyanlar sana güvenir, Çünkü sana yönelenleri hiç terk etmedin, ya RAB.11Siyon'da oturan RAB'bi ilahilerle övün! Yaptıklarını halklar arasında duyurun!12Çünkü dökülen kanın hesabını soran anımsar, Ezilenlerin feryadını unutmaz.13Acı bana, ya RAB! Ey beni ölümün eşiğinden kurtaran, Benden nefret edenler yüzünden çektiğim sıkıntıya bak!14Öyle ki, övgüye değer işlerini anlatayım, Siyon Kenti'nin kapılarında Sağladığın kurtuluşla sevineyim.15Uluslar kendi kazdıkları kuyuya düştü, Ayakları gizledikleri ağa takıldı.16Adil yargılarıyla RAB kendini gösterdi, Kötüler kendi kurdukları tuzağa düştü. Higayon[2] sela17Kötüler ölüler diyarına gidecek, Tanrı'yı unutan bütün uluslar...18Ama yoksul büsbütün unutulmayacak, Mazlumun umudu sonsuza dek kırılmayacak.19Kalk, ya RAB! İnsan galip çıkmasın, Huzurunda yargılansın uluslar!20Onlara dehşet saç, ya RAB! Sadece insan olduklarını bilsin uluslar. Sela
Mezmur 9
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.2 Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.3 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;4 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;5 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró.6 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.7 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.8 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.9 És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.10 És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.12 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.13 Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.14 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;15 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.16 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.17 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.19 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted!21 Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela.