Yahuda kırlarında bulunduğu zaman - Davut'un mezmuru
1Ey Tanrı, sensin benim Tanrım, Seni çok özlüyorum, Canım sana susamış, Kurak, yorucu, susuz bir diyarda, Bütün varlığımla seni arıyorum.2Kutsal yerde baktım sana, Gücünü, görkemini görmek için.3Senin sevgin yaşamdan iyidir, Bu yüzden dudaklarım seni yüceltir.4Ömrümce sana övgüler sunacağım, Senin adınla ellerimi kaldıracağım.5Zengin yiyeceklere doyarcasına doyacağım sana, Şakıyan dudaklarla ağzım sana övgüler sunacak.6Yatağıma uzanınca seni anarım, Gece boyunca derin derin seni düşünürüm.7Çünkü sen bana yardımcı oldun, Kanatlarının gölgesinde sevincimi dile getiririm.8Canım sana sımsıkı sarılır, Sağ elin bana destek olur.9Ama canımı almak isteyenler, Yerin derinliklerine inecek,10Kılıcın ağzına atılacak, Çakallara yem olacak.11Kralsa Tanrı'da sevinç bulacak. Tanrı'nın adıyla ant içenlerin hepsi övünecek, Yalancıların ağzıysa kapanacak.
Mezmur 63
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsõségedet.4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!7 Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról õrváltásra rólad elmélkedem;8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.12 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri õt mindaz, a ki õ reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.