Turkish Bible Society'dan1İyi ad büyük servetten, Saygınlık gümüş ve altından yeğdir.2Zenginle yoksulun ortak yönü şu: Her ikisini de RAB yarattı.3İhtiyatlı kişi tehlikeyi görünce saklanır, Bönse öne atılır ve zarar görür.4Alçakgönüllülüğün ve RAB korkusunun ödülü, Zenginlik, onur ve yaşamdır.5Kötünün yolu diken ve tuzakla doludur. Canını korumak isteyen bunlardan uzak durur.6Çocuğu tutması gereken yola göre yetiştir, Yaşlandığında o yoldan ayrılmaz.7Zengin yoksullara egemen olur, Borç alan borç verenin kulu olur.8Fesat eken dert biçer, Gazabının değneği yok olur.9Cömert olan kutsanır, Çünkü yemeğini yoksullarla paylaşır.10Alaycıyı kov, kavga biter; Çekişme ve aşağılamalar da sona erer.11Yürek temizliğini ve güzel sözleri seven, Kralın dostluğunu kazanır.12RAB bilgiyi gözetip korur, Hainin sözlerini ise altüst eder.13Tembel der ki, ‹‹Dışarda aslan var, Sokağa çıksam beni parçalar.››14Sokak kadınının ağzı dipsiz çukur gibidir, RAB'bin gazabına uğrayan oraya düşer.15Akılsızlık çocuğun öz yapısındadır, Değnekle terbiye edilirse akılsızlıktan uzaklaşır.16Servetini büyütmek için yoksulu ezenle Zengine armağan verenin sonu yoksulluktur.
Bilgeden Otuz Öğüt
17Kulak ver, bilgelerin sözlerini dinle, Öğrettiğimi zihnine işle.18Sözlerimi yüreğinde saklarsan mutlu olursun, Onlar hep hazır olsun dudaklarında.19RAB'be güvenmen için Bugün bunları sana, evet sana da bildiriyorum.20Senin için otuz söz[1] yazdım, Bilgi ve öğüt sözleri...21Öyle ki, güvenilir, doğru sözleri bilesin, Böylece seni gönderene güvenilir yanıt verebilesin.[2]22Yoksulu, yoksul olduğu için soymaya kalkma, Düşkünü mahkemede ezme.23Çünkü onların davasını RAB yüklenecek Ve onları soyanların canını alacak.
(2)
24Huysuz kişiyle arkadaşlık etme; Tez öfkelenenle yola çıkma.25Yoksa onun yollarına alışır, Kendini tuzağa düşmüş bulursun.
(3)
26El sıkışıp Başkasının borcuna kefil olmaktan kaçın.27Ödeyecek paran olmazsa, Altındaki döşeğe bile el koyarlar.28Atalarının belirlediği Eski sınır taşlarının yerini değiştirme.29İşinde usta birini görüyor musun? Öylesi sıradan kişilere değil, Krallara bile hizmet eder.
Özdeyişler 22
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.