Ioan 1 | Noua Traducere Românească

Noua Traducere Românească

Cuvântul a devenit trup

1 La început era Cuvântul^[1], și Cuvântul era cu Dumnezeu, și Cuvântul era Dumnezeu. 2 El era la început cu Dumnezeu. 3 Toate au fost făcute prin El și niciun lucru, care a fost făcut, n‑a venit în ființă fără El. 4 În El era viața^[2], și viața era lumina oamenilor.^[3] (Ps 36:9) 5 Lumina luminează în întunecime și întunecimea n‑a învăluit‑o^[4]. 6 Era un om trimis de către Dumnezeu, al cărui nume era Ioan. 7 El a venit ca martor, ca să mărturisească despre Lumină, pentru ca toți să creadă prin el. 8 Nu el era Lumina, ci el a venit ca să mărturisească despre Lumină. 9 Era Lumina cea adevărată, Care îl luminează pe orice om, venind în lume.^[5] 10 Era în lume și lumea prin El a venit în ființă, dar lumea nu L‑a cunoscut. 11 A venit la ale Sale, dar ai Săi nu L‑au primit. 12 Însă tuturor celor ce L‑au primit, adică celor ce cred în Numele Lui, le‑a dat autoritatea^[6] să devină copii ai lui Dumnezeu, 13 născuți nu din sânge^[7], nici din voia cărnii, nici din voia vreunui bărbat^[8], ci din Dumnezeu. 14 Și Cuvântul S‑a făcut trup și a locuit^[9] printre noi, iar noi am privit slava Lui, o slavă ca a Singurului Fiu venit de la Tatăl, plin de har și de adevăr. (Ex 25:8; Ex 40:34) 15 Ioan a mărturisit despre El și a strigat, zicând: „Acesta este Cel despre Care spuneam: «Cel Ce vine după mine este mai presus de mine, pentru că era înainte de mine!»“ 16 Căci noi toți am primit din plinătatea Lui, adică^[10] har în schimbul harului^[11]. 17 Fiindcă Legea a fost dată prin Moise, dar harul și adevărul au venit prin Isus Cristos. 18 Nimeni nu L‑a văzut vreodată pe Dumnezeu. Singurul Dumnezeu, Cel Care este în sânul^[12] Tatălui, Acela L‑a făcut cunoscut^[13]. (Ioan 13:23)

Mărturia lui Ioan Botezătorul

19 Iată mărturia lui Ioan când iudeii din Ierusalim au trimis la el niște preoți și leviți ca să‑l întrebe: – Tu cine ești? (Mat 3:1; Mar 1:2; Lu 3:1) 20 El a mărturisit – nu a negat, ci a mărturisit: – Eu nu sunt Cristosul^[14]! 21 Ei l‑au întrebat: – Atunci cine ești? Ești Ilie? El a zis: – Nu sunt! – Ești Profetul^[15]? El a răspuns: – Nu! (Deut 18:15; Deut 18:18) 22 Atunci i‑au zis: – Dar cine ești? – ca să le dăm un răspuns celor ce ne‑au trimis. Ce spui tu despre tine însuți? 23 El a zis: – Eu sunt „un glas al celui ce strigă în pustie: «Neteziți calea Domnului!»“, așa cum a spus profetul Isaia^[16]. (Is 40:3) 24 Trimișii erau din partea fariseilor^[17]. 25 Ei l‑au întrebat și i‑au zis: – Atunci, dacă nu ești nici Cristosul, nici Ilie, nici Profetul, de ce botezi? 26 Ioan le‑a răspuns, zicând: – Eu botez cu^[18] apă, dar în mijlocul vostru stă Unul pe Care voi nu‑L cunoașteți, 27 Cel Care vine după mine, Căruia eu nu sunt vrednic să‑I dezleg cureaua sandalei! 28 Acestea s‑au întâmplat în Betania, dincolo de Iordan, unde boteza Ioan.

Isus, Mielul lui Dumnezeu

29 În ziua următoare, Ioan L‑a văzut pe Isus venind la el și a zis: „Iată Mielul lui Dumnezeu, Care ridică păcatul lumii! 30 El este Cel despre Care spuneam: «După mine vine un Om Care este mai presus de mine, pentru că era înainte de mine. 31 Nici eu nu‑L cunoșteam, dar tocmai pentru aceasta am venit să botez cu apă, ca El să fie făcut cunoscut lui Israel.»“ 32 Ioan a mărturisit, zicând: „Am văzut Duhul coborând din cer asemenea unui porumbel și rămânând peste El. 33 Nici eu nu‑L cunoșteam, dar Cel Ce m‑a trimis să botez cu apă mi‑a zis: «Cel peste Care vei vedea Duhul coborând și rămânând, Acela este Cel Care botează cu Duhul Sfânt!» 34 Iar eu am văzut și am mărturisit că Acesta este Fiul lui Dumnezeu^[19].“

Primii ucenici

35 În ziua următoare, Ioan stătea iarăși cu doi dintre ucenicii lui (Mat 4:18; Mar 1:16; Lu 5:1) 36 și, uitându‑se la Isus umblând, a zis: „Iată Mielul lui Dumnezeu!“ 37 Cei doi ucenici ai lui au auzit ce a spus și L‑au urmat pe Isus. 38 Isus S‑a întors și, văzând că aceștia Îl urmează, i‑a întrebat: – Ce căutați? Ei I‑au răspuns: – Rabbi^[20] – care tradus, înseamnă „Învățătorule“ – unde stai? 39 El le‑a zis: – Veniți și veți vedea! Ei s‑au dus și au văzut unde stătea. Și în ziua aceea au rămas cu El. Era cam pe la ceasul al zecelea^[21]. (Ioan 16:1) 40 Unul din cei doi, care auziseră cuvintele lui Ioan și‑L urmaseră pe Isus, era Andrei, fratele lui Simon Petru. 41 El l‑a găsit mai întâi pe fratele său, Simon, și i‑a zis: „Noi L‑am găsit pe Mesia“ (care este tradus „Cristos“^[22]). (Ioan 1:20) 42 Și l‑a dus la Isus. Uitându‑Se la el, Isus a zis: „Tu ești Simon, fiul lui Ioan^[23]. Tu vei fi numit«Chifa»“ – care este tradus „Petru“^[24]. (Mat 16:17) 43 A doua zi, Isus a vrut să Se ducă în Galileea. El l‑a găsit pe Filip și i‑a zis: „Urmează‑Mă!“ 44 Filip era din Betsaida, din cetatea lui Andrei și a lui Petru. 45 Filip l‑a găsit pe Natanael^[25] și i‑a zis: – Noi L‑am găsit pe Cel despre Care a scris Moise în Lege, precum și profeții, pe Isus din Nazaret, fiul lui Iosif! (Ioan 21:2) 46 Natanael i‑a zis: – Poate ieși ceva bun din Nazaret?! Filip i‑a răspuns: – Vino și vezi! 47 Isus l‑a văzut pe Natanael venind la El și a zis despre el: – Iată într-adevăr un israelit în care nu este înșelăciune^[26]! 48 Natanael L‑a întrebat: – De unde mă cunoști? Isus i‑a răspuns și i‑a zis: – Te‑am văzut când stăteai sub smochin^[27], înainte ca Filip să te cheme. (Mica 4:4; Zah 3:10) 49 Natanael I‑a răspuns: – Rabbi, Tu ești Fiul lui Dumnezeu, Tu ești Împăratul lui Israel!^[28] (Ps 2:6) 50 Isus i‑a răspuns și i‑a zis: – Crezi pentru că ți‑am spus că te‑am văzut sub smochin? Vei vedea lucruri mai mari decât acestea! 51 Apoi i‑a zis: – Adevărat, adevărat^[29] vă spun că veți vedea cerul deschis și pe îngerii lui Dumnezeu suindu‑se și coborându‑se^[30] peste Fiul Omului^[31]! (Gen 28:12; Dan 7:13)

Újszövetség: élet, igazság és világosság

de la Biblica

Az Ige testté lett

1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2 Ez kezdetben az Istennél volt. 3 Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. 4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága. 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. 6 Volt egy Istentől küldött ember, akinek a neve János volt. 7 Ő tanúbizonyságul jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen őáltala. 8 Nem ő volt a világosság, azért jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. 9 Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert. 10 A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. 11 Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be. 12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten fiaivá legyenek, mindazokat, akik az ő nevében hisznek. 13 Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatából, hanem Istentől születtek. 14 És az Ige testté lett, és lakozott miközöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. 15 János bizonyságot tett őróla, és kiáltott, ezt mondva: „Ez volt az, akiről mondtam: Aki utánam jön, előttem lett, mert előbb volt nálam.“ 16 És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. 17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. 18 Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

Keresztelő János bizonyságtétele

19 És ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Kicsoda vagy te?“ 20 Megvallotta és nem tagadta, megvallotta, hogy: „Nem én vagyok a Krisztus.“ 21 Megkérdezték őt: „Kicsoda tehát? Illés vagy te?“ Ezt mondta: „Nem vagyok.“ „A próféta vagy te?“ És ő felelte: „Nem.“ 22 Mondták azért neki: „Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, akik minket elküldtek: Mit mondasz magad felől?“ 23 Ő ezt mondta: „Én kiáltó szó vagyok a pusztában. »Egyengessétek az Úrnak útját!«, amint megmondta Ézsaiás próféta.“ 24 A küldöttek a farizeusok közül valók voltak. 25 Megkérdezték őt, és ezt mondták neki: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?“ 26 János így felelt nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek van, akit ti nem ismertek. 27 Ő az, aki utánam jön, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam.“ 28 Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt. 29 Másnap látta János Jézust hozzámenni, és ezt mondta: „Íme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit! 30 Ez az, akiről én ezt mondtam: Utánam jön egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálam. 31 Én nem ismertem őt, de hogy megjelentessék Izraelnek, azért jöttem én, aki vízzel keresztelek.“ 32 És bizonyságot tett János, ezt mondva: „Láttam a Lelket leszállni az égből, mint egy galambot, és megnyugodott őrajta. 33 Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és rajta megnyugodni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. 34 Én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.“

Jézus első követői

35 Másnap ismét ott állt János és kettő az ő tanítványai közül, 36 ránézve Jézusra, amint ott járt, mondta: „Íme, az Isten Báránya!“ 37 Hallotta őt a két tanítvány, amint szólt, és követték Jézust. 38 Jézus pedig hátrafordult, és látva, hogy követik azok, ezt mondta nekik: 39 „Mit kerestek?“ Azok pedig mondták neki: „Rabbi – ami azt jelenti: Mester –, hol laksz?“ 40 Mondta nekik: „Jöjjetek, és lássátok meg.“ Elmentek, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon: akkor pedig körülbelül tíz óra volt. 41 A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották, és őt követték, András volt az egyik, Simon Péter testvére. 42 Ő találkozott először a saját testvérével, Simonnal, és mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást“ – (ami azt jelenti: Krisztus). 43 És Jézushoz vezette őt. Jézus pedig reátekintve, mondta: „Te Simon vagy, Jóna fia, téged Kéfásnak fognak hívni“ – (ami azt jelenti: Kőszikla). 44 A következő napon Galileába akart menni Jézus, találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!“ 45 Fülöp pedig Betsaidából, András és Péter városából való volt. 46 Fülöp találkozott Nátánáellel, és mondta neki: „Akiről Mózes írt a törvényben, és a próféták, megtaláltuk, a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.“ 47 Mondta neki Nátánáel: „Názáretből támadhat-e valami jó?“ Fülöp ezt mondta neki: „Jöjj, és lásd meg!“ 48 Látta Jézus Nátánáelt őhozzá menni, és azt mondta róla: „Íme, egy igazán izraelita, akiben hamisság nincsen.“ 49 Nátánáel ezt mondta neki: „Honnan ismersz engem?“ Jézus így felelt neki: „Mielőtt hívott téged Fülöp, láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál.“ 50 Nátánáel így felelt neki: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael Királya!“ 51 Jézus így felelt neki: „Azért, mert azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.“ 52 És mondta neki: „Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az Emberfiára.“