1Așadar, eu, cel întemnițat pentru Domnul, vă îndemn să umblați într‑un mod vrednic de chemarea la care ați fost chemați:2cu toată smerenia și blândețea, cu îndelungă răbdare, îngăduindu‑vă unii pe alții în dragoste3și străduindu‑vă să păstrați unitatea Duhului în legătura păcii.4Este un singur trup și un singur Duh, așa cum și voi ați fost chemați la o singură[1] speranță a chemării voastre,5un singur Domn, o singură credință, un singur botez,6un singur Dumnezeu și Tată al tuturor, Care este deasupra tuturor, prin toți și în toți.7Dar fiecăruia dintre noi ne‑a fost dat harul după măsura darului lui Cristos.8De aceea spune: „Când S‑a suit în înălțime, a luat captivă captivitatea. A dat daruri oamenilor.“[2] (Ps 68:18)9Și ce înseamnă acest „S‑a suit“, dacă nu tocmai faptul că înainte Se coborâse în părțile mai de jos ale pământului?10El, Cel Care S‑a coborât, este Același cu Cel Care S‑a suit deasupra tuturor cerurilor, ca să umple toate lucrurile.11Și El i‑a dat pe unii apostoli, pe alții profeți, pe alții evangheliști, pe alții păstori și învățători,12pentru echiparea[3] sfinților în scopul lucrării de slujire, pentru zidirea trupului lui Cristos,13până când vom ajunge toți la unitatea credinței și a cunoașterii Fiului lui Dumnezeu, la omul matur[4], la măsura staturii[5] plinătății lui Cristos,14ca să nu mai fim copii, duși de valuri încoace și încolo și purtați de orice vânt de învățătură prin șiretenia oamenilor, prin viclenia lor în ce privește uneltirea înșelăciunii,15ci, spunând adevărul în dragoste, să creștem în toate privințele în El, Care este Capul, Cristos.16Din El, tot trupul, bine închegat și strâns legat prin ajutorul fiecărei încheieturi, își primește creșterea potrivit cu măsura lucrării fiecărei părți, și astfel se zidește pe sine în dragoste.
Îmbrăcați cu omul cel nou
17Așadar, vă spun aceasta și mărturisesc în Domnul: să nu mai umblați așa cum umblă neamurile, în deșertăciunea gândirii lor,18fiind întunecați la minte, înstrăinați de viața lui Dumnezeu prin ignoranța care este în ei din cauza împietririi inimii lor.19Ajungând fără simțire, s‑au dat pe ei înșiși depravării, pentru a practica cu lăcomie orice fel de necurăție.20Dar voi n‑ați învățat astfel despre Cristos,21dacă într-adevăr L‑ați auzit și ați fost învățați în El, după cum adevărul este în Isus,22cu privire la felul vostru de viață[6] de altădată, să vă dezbrăcați de omul cel vechi, care se strică potrivit cu poftele înșelăciunii,23să vă înnoiți în duhul minții voastre24și să vă îmbrăcați cu omul cel nou, care a fost creat după chipul lui Dumnezeu, în dreptatea și sfințenia care vin din adevăr.25Așadar, lăsându‑vă de minciună, „fiecare să spună semenului său adevărul“[7], pentru că ne suntem mădulare unii altora. (Zah 8:16)26„Mâniați‑vă, dar nu păcătuiți!“[8] Să nu apună soarele peste mânia voastră, (Ps 4:4)27nici să nu dați vreun prilej diavolului[9]!28Cel ce a furat, să nu mai fure, ci mai degrabă să se ostenească, lucrând cu mâinile lui la ceva bun, ca să aibă ce să împartă cu cel ce are nevoie.29Să nu vă iasă din gură niciun cuvânt stricat, ci unul bun, pentru zidire, după cum este nevoie, ca să dea har celor ce‑l aud.30Să nu‑L întristați pe Duhul Sfânt al lui Dumnezeu, prin Care ați fost pecetluiți pentru ziua răscumpărării!31Orice amărăciune, furie, mânie, țipăt și blasfemie să piară dintre voi împreună cu orice răutate!32Dimpotrivă, fiți buni unii cu alții, plini de compasiune, iertându‑vă unii pe alții, așa cum v‑a iertat și Dumnezeu pe voi, în Cristos.
1Kérlek azért titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, amint illik elhívatásotokhoz, mellyel elhívattatok.2Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedve egymást szeretetben,3igyekezve megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.4Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatásotoknak egy reménységében hívattatok is el.5Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.6Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenekfelett van, és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik.7Mindegyikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.8Ezért mondja az Írás: Fölment a magasságba, foglyokat vitt fogva, és ajándékokat adott az embereknek.9(Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire?10Aki leszállott, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)11És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul,12a szentek tökéletesebbítése céljából a szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:13míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:14Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab, és hajt a tanításnak akármi szele az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által,15hanem az igazságot követve szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban,16akiből az egész test, szép rendben egyberakva és egybe szerkesztetve az ő segedelmének minden kapcsával, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek növekedését a maga fölépítésére szeretetben.
Élni, mint a világosság gyermekei
17Ezt mondom azért, és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában,18akik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;19akik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekvésére.20Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust;21ha ugyan őt megértettétek és őbenne megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság:22hogy levetkőzzétek ama régi élet szerint való óembert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt.23Újuljatok meg a ti elméteknek lelke szerint,24és öltözzétek fel amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.25Azért levetve a hazugságot, szóljatok igazságot, ki-ki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.26Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon;27se pedig az ördögnek ne adjatok helyet.28Aki lopott, többé ne lopjon, hanem inkább munkálkodjék, cselekedve az ő kezeivel azt, ami jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek.29Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.30És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.31Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt.32Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, engedve egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban engedett néktek.