2 Corinteni 12

Noua Traducere Românească

de la Biblica
1 E nevoie să mă laud, măcar că nu este de folos. Voi trece totuși la viziunile și descoperirile Domnului.2 Cunosc un om în Cristos, care, acum paisprezece ani – dacă era în trup, nu știu; dacă era în afara trupului, nu știu, Dumnezeu știe – a fost răpit în al treilea cer.3 Știu că omul acesta – dacă era în trup sau dacă era în afara trupului, nu știu, Dumnezeu știe –4 a fost răpit în Rai și a auzit cuvinte de nedescris, lucruri care nu‑i sunt permise omului să le spună.5 Cu un astfel de om mă voi lăuda. Dar cu mine însumi nu mă voi lăuda, decât cu neputințele mele.6 Însă, dacă aș vrea să mă laud, nu voi fi un nesăbuit, căci voi spune adevărul. Dar mă abțin, pentru ca nimeni să nu mă considere mai presus decât ceea ce vede în mine sau aude de la mine,7 chiar având în vedere măreția acestor descoperiri. De aceea, ca să nu mă îngâmf, mi‑a fost dat un țepuș în carne, un mesager al lui Satan, ca să mă lovească și astfel să nu mă îngâmf.8 De trei ori I‑am cerut Domnului ca țepușul să se depărteze de mine.9 Dar El mi‑a zis: „Harul Meu îți este de ajuns, căci puterea Mea este făcută desăvârșită în neputință.“ Așadar, mă voi lăuda mult mai bucuros cu neputințele mele, pentru ca puterea lui Cristos să rămână peste mine.[1]10 De aceea, eu sunt mulțumit în neputințe, în insulte, în nevoi, în persecuții și strâmtorări, de dragul lui Cristos, deoarece când sunt neputincios, atunci sunt puternic.11 Am ajuns nesăbuit; voi m‑ați obligat! Eu ar fi trebuit să fiu recomandat de voi, căci, chiar dacă sunt nimic, totuși, nu le sunt cu nimic inferior acestor[2] „apostoli foarte distinși“.12 Într-adevăr, semnele unui apostol au fost înfăptuite între voi cu toată răbdarea, prin semne, minuni și lucrări puternice.13 Căci care este lucrul în care ați fost tratați mai prejos decât celelalte biserici, în afară de faptul că eu însumi nu v‑am fost povară? Iertați‑mi nedreptatea aceasta!14 Iată, sunt gata să vin la voi pentru a treia oară. Și nu voi fi o povară, pentru că nu lucrurile voastre le vreau, ci pe voi. Nu copiii ar trebui să adune pentru părinți, ci părinții pentru copii.15 Și eu, voi cheltui bucuros tot ce am și mă voi cheltui pe mine însumi pentru sufletele voastre. Dacă vă iubesc mai mult, sunt iubit mai puțin?16 Fie și‑așa! Nu v‑am împovărat. Dar, fiind isteț, v‑am prins prin viclenie![3]17 Am profitat eu de voi prin vreunul dintre cei pe care i‑am trimis la voi?18 L‑am rugat pe Titus să meargă și l‑am trimis pe fratele cu el. Oare a profitat de voi Titus? N‑am umblat noi în același duh? N‑am călcat noi pe aceleași urme?19 Vi se pare că, în tot acest timp, ne‑am apărat pe noi înșine înaintea voastră? Noi vorbim înaintea lui Dumnezeu, în Cristos, și toate lucrurile, preaiubiților, sunt pentru zidirea voastră.20 Fiindcă mă tem ca nu cumva, atunci când vin, să vă găsesc așa cum n‑aș vrea și eu însumi să fiu găsit de voi așa cum n‑ați vrea. Mă tem ca nu cumva să găsesc ceartă, invidie, furii, ambiții egoiste[4], calomnii, bârfe, îngâmfări, tulburări.21 Mă tem ca nu cumva, atunci când vin din nou, Dumnezeul meu să mă smerească înaintea voastră și să trebuiască astfel să‑i jelesc pe mulți care au păcătuit în trecut și nu s‑au pocăit de necurăția, curvia[5] și depravarea pe care le‑au practicat.

2 Corinteni 12

Újszövetség: élet, igazság és világosság

de la Biblica
1 Dicsekednem kell, ha nem is használ nekem, így rátérek a látomásokra és az Úr kijelentéseire.2 Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (hogy testben-e nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.3 És tudom, hogy az az ember (hogy testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja)4 elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie.5 Az ilyennel dicsekszem, magammal pedig nem dicsekszem, hacsak nem gyengeségemmel.6 Ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék. De mérséklem magam, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem.7 De hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe, a sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy el ne bizakodjam.8 Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy ez távozzék el tőlem.9 De Ő ezt mondta nekem: elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenségben lesz teljessé. Nagy örömmel dicsekszem azért erőtlenségemmel, hogy a Krisztus ereje lakjék bennem.10 Ezért van örömöm a Krisztusért szenvedett erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.11 Dicsekedésemben esztelenné lettem, de ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok, hiszen semmiben sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál, noha semmi sem vagyok.12 Apostolságom jelei megmutatkoztak közöttetek a sok tűrésben, a jelekben, csodákban és erőkben is.13 Mert mi az, amiben hátrányt szenvedtetek a többi gyülekezethez viszonyítva, legfeljebb az, hogy én magam nem voltam terhetekre! Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!14 Íme, most harmadszor is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat, mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.15 Én pedig örömest hozok áldozatot értetek, és magamat is feláldozom a ti lelketekért, még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem.16 Ám legyen: de én nem voltam terhetekre, hanem álnok ember lévén, ravaszsággal fogtalak meg titeket.17 Vagy akiket hozzátok küldtem, azok közül valaki révén becsaptalak titeket?18 Megkértem Tituszt és vele együtt elküldtem azt az atyafit is. Csak nem Titusz csapott be titeket? Nem ugyanazon Lélek szerint járunk? Nem ugyanazokon a nyomokon?19 Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat? Mi azonban Isten előtt Krisztusban szólunk, mégpedig szeretteim, a ti épülésetekre.20 Mert attól félek, hogy ha majd hozzátok megyek, nem olyannak talállak titeket, amilyeneknek szeretnélek, és engem sem olyannak találtok, amilyennek szeretnétek. Félek hogy viszálykodás, irigység, harag, egyenetlenség, rágalmazás, vádaskodás, felfuvalkodás, pártoskodás lesz közöttetek,21 úgyhogy amikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem nálatok, és sokakat megsiratok azok közül, akik korábban vétkeztek és nem tértek meg abból a tisztátalanságból, paráznaságból és kicsapongásból, amit elkövettek.