Matthäus 24 | Lutherbibel 2017

Lutherbibel 2017

Das Ende des Tempels

1 Und Jesus ging aus dem Tempel fort und seine Jünger traten zu ihm und zeigten ihm die Gebäude des Tempels. (Mk 13,1; Lk 21,5) 2 Er aber antwortete und sprach zu ihnen: Seht ihr nicht das alles? Wahrlich, ich sage euch: Es wird hier nicht ein Stein auf dem andern bleiben, der nicht zerbrochen werde. (Lk 19,44)

Die Vorzeichen

3 Und als er auf dem Ölberg saß, traten seine Jünger zu ihm und sprachen, als sie allein waren: Sage uns, wann wird das geschehen? Und was wird das Zeichen sein für dein Kommen und für das Ende der Welt? (Mk 13,3; Lk 21,7; Apg 1,6) 4 Jesus aber antwortete und sprach zu ihnen: Seht zu, dass euch nicht jemand verführe. 5 Denn es werden viele kommen unter meinem Namen und sagen: Ich bin der Christus, und sie werden viele verführen. (Joh 5,43; 1Joh 2,18) 6 Ihr werdet hören von Kriegen und Kriegsgeschrei; seht zu und erschreckt nicht. Denn es muss geschehen. Aber es ist noch nicht das Ende. 7 Denn es wird sich ein Volk gegen das andere erheben und ein Königreich gegen das andere; und es werden Hungersnöte sein und Erdbeben hier und dort. 8 Das alles aber ist der Anfang der Wehen. 9 Dann werden sie euch der Bedrängnis überantworten und euch töten. Und ihr werdet gehasst werden um meines Namens willen von allen Völkern. (Mt 10,21; Joh 16,2) 10 Dann werden viele zu Fall kommen und werden sich untereinander verraten und sich untereinander hassen. 11 Und es werden sich viele falsche Propheten erheben und werden viele verführen. (2Petr 2,1; 1Joh 4,1) 12 Und weil die Missachtung des Gesetzes überhandnehmen wird, wird die Liebe in vielen erkalten. (2Tim 3,1) 13 Wer aber beharrt bis ans Ende, der wird selig. (Mt 10,22; Offb 13,10) 14 Und es wird gepredigt werden dies Evangelium vom Reich in der ganzen Welt zum Zeugnis für alle Völker, und dann wird das Ende kommen. (Mt 28,19)

Die große Bedrängnis

15 Wenn ihr nun sehen werdet den Gräuel der Verwüstung stehen an der heiligen Stätte, wovon gesagt ist durch den Propheten Daniel – wer das liest, der merke auf! –, (Mk 13,14; Lk 21,20) 16 alsdann fliehe auf die Berge, wer in Judäa ist; 17 und wer auf dem Dach ist, der steige nicht hinunter, etwas aus seinem Hause zu holen; (Lk 17,31) 18 und wer auf dem Feld ist, der kehre nicht zurück, seinen Mantel zu holen. 19 Weh aber den Schwangeren und den Stillenden in jenen Tagen! (Lk 23,29) 20 Bittet aber, dass eure Flucht nicht geschehe im Winter oder am Sabbat. 21 Denn es wird dann eine große Bedrängnis sein, wie sie nicht gewesen ist vom Anfang der Welt bis jetzt und auch nicht wieder werden wird. (Dan 12,1) 22 Und wenn jene Tage nicht verkürzt würden, so würde kein Mensch gerettet werden; aber um der Auserwählten willen werden diese Tage verkürzt. 23 Wenn dann jemand zu euch sagen wird: Siehe, hier ist der Christus!, oder: Da!, so sollt ihr’s nicht glauben. 24 Denn es werden falsche Christusse und falsche Propheten aufstehen und große Zeichen und Wunder tun, sodass sie, wenn es möglich wäre, auch die Auserwählten verführten. (5Mo 13,2; Mt 7,15; 2Thess 2,8; Offb 13,13)

5Mo 13,2Mt 7,152Thess 2,8Offb 13,13

25 Siehe, ich habe es euch vorausgesagt. 26 Wenn sie also zu euch sagen werden: Siehe, er ist in der Wüste!, so geht nicht hinaus; siehe, er ist drinnen im Haus!, so glaubt es nicht. (Lk 17,23) 27 Denn wie der Blitz ausgeht vom Osten und leuchtet bis zum Westen, so wird auch das Kommen des Menschensohns sein. 28 Wo das Aas ist, da sammeln sich die Geier. (Lk 17,37; Offb 19,17)

Das Kommen des Menschensohns

29 Sogleich aber nach der Bedrängnis jener Tage wird die Sonne sich verfinstern und der Mond seinen Schein verlieren, und die Sterne werden vom Himmel fallen und die Kräfte der Himmel werden ins Wanken kommen. (Jes 13,10; Joe 2,10; Mk 13,24; Lk 21,25; 2Petr 3,10; Offb 6,12)

Jes 13,10Joe 2,10Mk 13,24Lk 21,252Petr 3,10Offb 6,12

30 Und dann wird erscheinen das Zeichen des Menschensohns am Himmel. Und dann werden wehklagen alle Stämme der Erde und werden sehen den Menschensohn kommen auf den Wolken des Himmels mit großer Kraft und Herrlichkeit. (Dan 7,13; Mt 26,64; Offb 1,7; Offb 19,11)

Dan 7,13Mt 26,64Offb 1,7Offb 19,11

31 Und er wird seine Engel senden mit hellen Posaunen, und sie werden seine Auserwählten sammeln von den vier Winden, von einem Ende des Himmels bis zum andern. (1Kor 15,52; Offb 8,2)

Mahnung zur Wachsamkeit

32 An dem Feigenbaum lernt ein Gleichnis: Wenn seine Zweige jetzt saftig werden und Blätter treiben, so wisst ihr, dass der Sommer nahe ist. (Mk 13,28; Lk 12,39; Lk 21,29) 33 Ebenso auch: Wenn ihr das alles seht, so wisst, dass er nahe vor der Tür ist. 34 Wahrlich, ich sage euch: Dieses Geschlecht wird nicht vergehen, bis dies alles geschieht. 35 Himmel und Erde werden vergehen; aber meine Worte werden nicht vergehen. (Jes 51,6; Mt 5,18) 36 Von dem Tage aber und von der Stunde weiß niemand, auch die Engel im Himmel nicht, auch der Sohn nicht, sondern allein der Vater. (Apg 1,7) 37 Denn wie es in den Tagen Noahs war, so wird es sein beim Kommen des Menschensohns. (1Mo 6,9; Lk 17,26) 38 Denn wie sie waren in den Tagen vor der Sintflut – sie aßen, sie tranken, sie heirateten und ließen heiraten bis an den Tag, an dem Noah in die Arche hineinging; 39 und sie beachteten es nicht, bis die Sintflut kam und raffte sie alle dahin –, so wird es auch sein beim Kommen des Menschensohns. 40 Dann werden zwei auf dem Felde sein; der eine wird angenommen, der andere wird preisgegeben. 41 Zwei Frauen werden mahlen mit der Mühle; die eine wird angenommen, die andere wird preisgegeben. (Lk 17,35) 42 Darum wachet; denn ihr wisst nicht, an welchem Tag euer Herr kommt. (Mt 25,13; Mk 13,35) 43 Das sollt ihr aber wissen: Wenn ein Hausherr wüsste, zu welcher Stunde in der Nacht der Dieb kommt, so würde er ja wachen und nicht in sein Haus einbrechen lassen. (1Thess 5,2) 44 Darum seid auch ihr bereit! Denn der Menschensohn kommt zu einer Stunde, da ihr’s nicht meint.

Vom treuen und vom bösen Knecht

45 Wer ist nun der treue und kluge Knecht, den der Herr über sein Gesinde gesetzt hat, dass er ihnen zur rechten Zeit Speise gebe? (Lk 12,41) 46 Selig ist der Knecht, den sein Herr, wenn er kommt, das tun sieht. 47 Wahrlich, ich sage euch: Er wird ihn über alle seine Güter setzen. (Mt 25,21; Mt 25,23) 48 Wenn aber der böse Knecht in seinem Herzen sagt: Mein Herr kommt noch lange nicht, (2Petr 3,4) 49 und fängt an, seine Mitknechte zu schlagen, isst und trinkt mit den Betrunkenen, 50 dann wird der Herr dieses Knechts kommen an einem Tage, an dem er’s nicht erwartet, und zu einer Stunde, die er nicht kennt, 51 und er wird ihn in Stücke hauen lassen und ihm seinen Platz geben bei den Heuchlern; da wird sein Heulen und Zähneklappern.

Újszövetség: élet, igazság és világosság

von Biblica

Jézus jövendölése a templomról

1 Amikor kijött Jézus a templomból, és továbbment, odamentek hozzá tanítványai, hogy megmutassák neki a templom épületeit. (Mk 13,1; Lk 21,5) 2 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Nem látjátok mindezeket? Bizony mondom néktek: nem marad itt kő kövön, amelyet le nem lerombolnak.“

A nagy megpróbáltatás ideje

3 Amikor pedig az Olajfák hegyén ült, tanítványai odamentek hozzá, és ezt kérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor fognak ezek történni? És mi lesz a jele te eljövetelednek és a világ végének?“ (Mk 13,3; Lk 21,5) 4 Jézus így felelt nekik: „Figyeljetek, hogy valaki meg ne tévesszen titeket. 5 Mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat megtévesztenek. 6 Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről, figyeljetek, hogy meg ne rémüljetek, mert mindezeknek meg kell lenniük, de ez még nem a vég. 7 Mert nemzet nemzet ellen támad, ország ország ellen, éhínség és ragály lesz, és földrengések lesznek mindenfele. 8 Mindez pedig a sok nyomorúságnak a kezdete. 9 Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, megölnek titeket, és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. 10 Akkor sokan megbotránkoznak, elárulják és meggyűlölik egymást. 11 Sok hamis próféta támad, akik sokakat megtévesztenek. 12 Mivel pedig a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. 13 De aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. 14 És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. 15 Mikor pedig látjátok majd, hogy »az a pusztító utálatosság«, amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen – aki olvassa, értse meg! –, 16 akkor akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre, 17 aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy házából valamit kivigyen, 18 és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy ruháját elvigye. 19 Jaj a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon! 20 Imádkozzatok pedig, hogy a futástok ne télen legyen, sem szombatnapon. 21 Mert akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha. 22 Ha azok a napok nem rövidülnének meg, egyetlen ember sem menekülhetne meg, de a választottakért megrövidülnek majd azok a napok.

Az Emberfia eljövetele

23 „Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek el. (Mk 13,21; Lk 12,39; Lk 17,23; Lk 17,34; Lk 21,25)

Mk 13,21Lk 12,39Lk 17,23Lk 17,34Lk 21,25

24 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy megtévesszék – ha lehet – a választottakat is. 25 Íme, előre megmondattam nektek! 26 Ezért, ha azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! 27 Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad, és ellátszik egész napnyugatig, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. 28 Mert ahol a dög, oda gyűlnek a keselyűk. 29 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után »a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, a csillagok az égről lehullanak, és az egek összetartó erői megrendülnek.« 30 És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor sír majd a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. 31 És elküldi az angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik végétől a másik végéig. 32 A fügefáról vegyétek a példát: amikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. 33 Így ti is, amikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt. 34 Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek. 35 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak. 36 Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. 37 Amiképpen pedig Noé napjaiban volt, akképpen lesz az Emberfiának eljövetele is. 38 Mert ahogyan az özönvíz előtti napokban ettek és ittak, házasodtak és férjhez mentek mindaddig a napig, amelyen Noé a bárkába ment, 39 és nem vettek észre semmit, míg el nem jött az özönvíz, és elragadta őket, akképpen lesz az Emberfiának eljövetele is. 40 Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, 41 két asszony őröl a malomban, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. 42 Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok! 43 Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jön el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. 44 Ezért legyetek készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, abban jön el az Emberfia!

Az okos és a gonosz szolga

45 „Ki tehát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tett a háza népén, hogy a maga idejében adjon nekik eledelt? (Lk 12,42) 46 Boldog az a szolga, akit az ő ura hazajőve ily munkában talál. 47 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. 48 Ha pedig ama gonosz szolga így szólna szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt, 49 és az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: 50 megjön annak a szolgának az ura, amelyik napon nem várja, és amelyik napon nem gondolja; 51 akkor kettévágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz sírás és fogcsikorgatás.“