Példabeszédek 14

IBS-fordítás (Új Károli)

1  A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.2  A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.3  A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.4  Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.5  A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.6  A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.7  Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.8  Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.9  A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.10  A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.11  Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.12  Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.13  Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.14  Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.15  Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.16  A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.17  A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.18  Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.19  Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.20  Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.21  A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!22  Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.23  Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.24  A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.25  Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.26  Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.27  Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.28  A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.29  A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.30  A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.31  A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.32  Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.33  Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.34  Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.35  A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.