Jób 5

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?2  Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyût pedig buzgóság veszti el.3  Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.4  Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse õket.5  A mit learatnak néki, az éhezõ eszi meg, a töviskerítésbõl is elviszi azt, kincseiket tõrvetõk nyelik el.6  Mert nem porból támad a veszedelem s nem földbõl sarjad a nyomorúság!7  Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.8  Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.9  A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen.10  A ki esõt ad a földnek színére, és a mezõkre vizet bocsát.11  Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.12  A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.13  A ki megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.14  Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.15  A ki megszabadítja a fegyvertõl, az õ szájoktól, és az erõsnek kezébõl a szegényt;16  Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az õ száját.17  Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!18  Mert õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.19  Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.20  Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektõl.21  A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.22  A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.23  Mert a mezõn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.24  Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.25  Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezõn a fû.26  Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.27  Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.