1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor.2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!3 Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.7 Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.9 Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela.
1Ein Psalm Davids, als er vor seinem Sohn Absalom floh. (2Sám 15,13)2Ach, HERR, wie sind meiner Feinde so viel und erheben sich so viele wider mich!3Viele sagen von mir: Er hat keine Hilfe bei Gott. Sela.4Aber du, HERR, bist der Schild für mich, du bist meine Ehre und hebst mein Haupt empor. (1Móz 15,1)5Ich rufe mit meiner Stimme zum HERRN, so erhört er mich von seinem heiligen Berge. Sela.6Ich liege und schlafe und erwache; denn der HERR hält mich. (Zsolt 4,9)7Ich fürchte mich nicht vor vielen Tausenden, die sich ringsum wider mich legen. (Zsolt 27,3)8Auf, HERR, und hilf mir, mein Gott! / Denn du schlägst alle meine Feinde auf die Backe und zerschmetterst der Frevler Zähne. (4Móz 10,35)9Bei dem HERRN findet man Hilfe. Dein Segen komme über dein Volk! Sela.