1 Dávid zsoltára. &Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.2 Mint jóillatú füst jusson elõdbe imádságom, [s] kezem felemelése estvéli áldozat [legyen.]3 Tégy Uram závárt az én szájamra; õriztessed az én ajkaim nyílását!4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevõ emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételébõl!5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sõt még imádkozom is értök nyavalyájokban.6 Ha sziklához paskoltatnak az õ bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörûségesek.7 Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában.8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!9 Õrizz meg a tõrtõl, a mit elém hánytak, és a gonosztevõknek hálóitól!10 Essenek az álnokok saját tõreikbe; míg én egyben általmegyek!
1A Psalm of David. O Lord, I call upon you; hasten to me! Give ear to my voice when I call to you! (Zsolt 40,13; Zsolt 70,5)2Let my prayer be counted as incense before you, and the lifting up of my hands as the evening sacrifice! (2Móz 29,41; Zsolt 28,2; Lk 1,10; Jel 5,8; Jel 8,3)3Set a guard, O Lord, over my mouth; keep watch over the door of my lips! (Zsolt 34,13; Mik 7,5)4Do not let my heart incline to any evil, to busy myself with wicked deeds in company with men who work iniquity, and let me not eat of their delicacies! (Zsolt 94,4; Zsolt 119,36; Zsolt 141,9; Péld 23,6)5Let a righteous man strike me—it is a kindness; let him rebuke me—it is oil for my head; let my head not refuse it. Yet my prayer is continually against their evil deeds. (Zsolt 109,4; Péld 9,8; Péld 19,25; Péld 25,12; Péld 27,6; Préd 7,5)6When their judges are thrown over the cliff,[1] then they shall hear my words, for they are pleasant. (2Krón 25,12; Lk 4,29)7As when one plows and breaks up the earth, so shall our bones be scattered at the mouth of Sheol.[2] (Zsolt 53,5; Ez 37,1)8But my eyes are toward you, O God, my Lord; in you I seek refuge; leave me not defenseless![3] (Zsolt 11,1; Zsolt 25,15)9Keep me from the trap that they have laid for me and from the snares of evildoers! (Zsolt 140,5)10Let the wicked fall into their own nets, while I pass by safely. (Zsolt 7,15)