1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?3 Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.6 Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.7 Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!
1The words of King Lemuel. An oracle that his mother taught him:2What are you doing, my son?[1] What are you doing, son of my womb? What are you doing, son of my vows? (1Sám 1,27; Ézs 49,15)3Do not give your strength to women, your ways to those who destroy kings. (5Móz 17,17; 1Kir 11,1; Neh 13,26; Péld 5,9; Péld 7,26)4It is not for kings, O Lemuel, it is not for kings to drink wine, or for rulers to take strong drink, (1Kir 16,9; 1Kir 20,16; Péld 20,1; Préd 10,17; Hós 4,11)5lest they drink and forget what has been decreed and pervert the rights of all the afflicted. (Ézs 5,22)6Give strong drink to the one who is perishing, and wine to those in bitter distress;[2] (Jób 3,20; Jób 29,13)7let them drink and forget their poverty and remember their misery no more. (Zsolt 104,15)8Open your mouth for the mute, for the rights of all who are destitute.[3] (Jób 29,12; Jób 29,15; Ézs 1,17)9Open your mouth, judge righteously, defend the rights of the poor and needy. (3Móz 19,15; 5Móz 1,16; Zsolt 40,17; Zsolt 86,1; Péld 31,20; Ézs 1,17; Jer 22,16)
The Woman Who Fears the Lord
10[4] An excellent wife who can find? She is far more precious than jewels. (Ruth 3,11; Jób 28,18; Péld 12,4; Péld 18,22; Péld 19,14)11The heart of her husband trusts in her, and he will have no lack of gain.12She does him good, and not harm, all the days of her life.13She seeks wool and flax, and works with willing hands. (Péld 31,21; Péld 31,24)14She is like the ships of the merchant; she brings her food from afar.15She rises while it is yet night and provides food for her household and portions for her maidens. (Zsolt 111,5; Péld 20,13; Lk 12,42)16She considers a field and buys it; with the fruit of her hands she plants a vineyard.17She dresses herself[5] with strength and makes her arms strong. (Péld 31,25)18She perceives that her merchandise is profitable. Her lamp does not go out at night.19She puts her hands to the distaff, and her hands hold the spindle.20She opens her hand to the poor and reaches out her hands to the needy. (Péld 31,9; Róm 12,13; Ef 4,28)21She is not afraid of snow for her household, for all her household are clothed in scarlet.[6] (2Sám 1,24)22She makes bed coverings for herself; her clothing is fine linen and purple. (1Móz 41,42; Bír 8,26; Péld 7,16; Jel 19,8; Jel 19,14)23Her husband is known in the gates when he sits among the elders of the land. (Ruth 4,1)24She makes linen garments and sells them; she delivers sashes to the merchant. (Bír 14,12; Ézs 3,23)25Strength and dignity are her clothing, and she laughs at the time to come. (Péld 31,17)26She opens her mouth with wisdom, and the teaching of kindness is on her tongue.27She looks well to the ways of her household and does not eat the bread of idleness.28Her children rise up and call her blessed; her husband also, and he praises her:29“Many women have done excellently, but you surpass them all.” (Péld 31,10; Énekek 6,9)30Charm is deceitful, and beauty is vain, but a woman who fears the Lord is to be praised. (Péld 11,16)31Give her of the fruit of her hands, and let her works praise her in the gates.