1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
13Blessed is the one who finds wisdom, and the one who gets understanding, (Péld 8,34)14for the gain from her is better than gain from silver and her profit better than gold. (Jób 28,15; Zsolt 19,10; Péld 8,10; Péld 8,19; Péld 16,16)15She is more precious than jewels, and nothing you desire can compare with her. (Jób 28,18; Péld 8,11)16Long life is in her right hand; in her left hand are riches and honor. (Péld 3,2; Péld 8,18; Péld 22,4)17Her ways are ways of pleasantness, and all her paths are peace. (Mt 11,29)18She is a tree of life to those who lay hold of her; those who hold her fast are called blessed. (1Móz 2,9; 1Móz 3,22; Péld 4,13; Péld 11,30; Péld 13,12; Péld 15,4; Jel 2,7; Jel 22,2)19The Lord by wisdom founded the earth; by understanding he established the heavens; (Zsolt 104,5; Zsolt 104,24; Zsolt 136,5; Péld 8,27)20by his knowledge the deeps broke open, and the clouds drop down the dew. (1Móz 7,11; Jób 36,28; Jób 38,8)21My son, do not lose sight of these— keep sound wisdom and discretion, (Péld 4,21)22and they will be life for your soul and adornment for your neck. (Péld 1,9; Péld 4,22)23Then you will walk on your way securely, and your foot will not stumble. (Zsolt 91,11; Zsolt 91,12; Péld 4,12; Péld 10,9; Péld 28,18)24If you lie down, you will not be afraid; when you lie down, your sleep will be sweet. (Jób 11,19; Zsolt 3,5; Zsolt 4,8; Péld 6,22; Jer 31,26)25Do not be afraid of sudden terror or of the ruin[4] of the wicked, when it comes, (Jób 5,21; Zsolt 91,5; 1Pt 3,14)26for the Lord will be your confidence and will keep your foot from being caught. (1Sám 2,9)27Do not withhold good from those to whom it is due,[5] when it is in your power to do it. (Gal 6,10)28Do not say to your neighbor, “Go, and come again, tomorrow I will give it”—when you have it with you. (3Móz 19,13; 5Móz 24,15)29Do not plan evil against your neighbor, who dwells trustingly beside you. (Bír 18,7; Bír 18,27; Péld 6,14; Péld 12,20; Péld 14,22)30Do not contend with a man for no reason, when he has done you no harm. (Róm 12,18)31Do not envy a man of violence and do not choose any of his ways, (Zsolt 18,48; Zsolt 37,1; Zsolt 140,1)32for the devious person is an abomination to the Lord, but the upright are in his confidence. (Jób 29,4; Péld 2,15)33The Lord’s curse is on the house of the wicked, but he blesses the dwelling of the righteous. (3Móz 26,14; Jób 8,6; Zsolt 37,22; Zak 5,4; Mal 2,2)34Toward the scorners he is scornful, but to the humble he gives favor.[6] (Zsolt 1,1; Zsolt 138,6; Jak 4,6; 1Pt 5,5)35The wise will inherit honor, but fools get[7] disgrace.