1 Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.2 Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.5 A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.9 A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Példabeszédek 24
English Standard Version
from Crossway1Be not envious of evil men, nor desire to be with them, (Zsolt 37,1; Péld 1,15; Péld 24,19)2for their hearts devise violence, and their lips talk of trouble. (Zsolt 10,7; Ézs 59,13)3By wisdom a house is built, and by understanding it is established; (Péld 14,1)4by knowledge the rooms are filled with all precious and pleasant riches. (Péld 23,23; Lk 16,11)5A wise man is full of strength, and a man of knowledge enhances his might, (Péld 21,22)6for by wise guidance you can wage your war, and in abundance of counselors there is victory. (Péld 11,14; Péld 20,18)7Wisdom is too high for a fool; in the gate he does not open his mouth. (Jób 5,4; Péld 14,6)8Whoever plans to do evil will be called a schemer. (Róm 1,30)9The devising[1] of folly is sin, and the scoffer is an abomination to mankind. (Zsolt 1,1; Péld 21,27)10If you faint in the day of adversity, your strength is small. (Zsid 12,3)11Rescue those who are being taken away to death; hold back those who are stumbling to the slaughter. (Zsolt 82,4; Ézs 58,6)12If you say, “Behold, we did not know this,” does not he who weighs the heart perceive it? Does not he who keeps watch over your soul know it, and will he not repay man according to his work? (1Sám 16,7; Jób 34,11; Zsolt 91,11; Péld 16,2; Préd 5,8)13My son, eat honey, for it is good, and the drippings of the honeycomb are sweet to your taste. (Zsolt 19,10; Zsolt 119,103; Énekek 4,11; Énekek 5,1; Ézs 7,15)14Know that wisdom is such to your soul; if you find it, there will be a future, and your hope will not be cut off. (Péld 23,18)15Lie not in wait as a wicked man against the dwelling of the righteous; do no violence to his home; (Zsolt 10,9)16for the righteous falls seven times and rises again, but the wicked stumble in times of calamity. (Jób 5,19; Zsolt 37,24; Péld 14,32)17Do not rejoice when your enemy falls, and let not your heart be glad when he stumbles, (Zsolt 35,15; Zsolt 35,19; Péld 17,5; Mik 7,8)18lest the Lord see it and be displeased, and turn away his anger from him.19Fret not yourself because of evildoers, and be not envious of the wicked, (Zsolt 37,1; Péld 24,1; Jer 12,1)20for the evil man has no future; the lamp of the wicked will be put out. (Jób 18,5; Péld 13,9; Péld 24,14)21My son, fear the Lord and the king, and do not join with those who do otherwise, (Róm 13,7; 1Pt 2,17)22for disaster will arise suddenly from them, and who knows the ruin that will come from them both?
More Sayings of the Wise
23These also are sayings of the wise. Partiality in judging is not good. (Péld 1,6; Péld 18,5; Péld 22,17)24Whoever says to the wicked, “You are in the right,” will be cursed by peoples, abhorred by nations, (Péld 11,26; Péld 17,15)25but those who rebuke the wicked will have delight, and a good blessing will come upon them.26Whoever gives an honest answer kisses the lips.27Prepare your work outside; get everything ready for yourself in the field, and after that build your house. (Lk 14,28)28Be not a witness against your neighbor without cause, and do not deceive with your lips. (Péld 25,18)29Do not say, “I will do to him as he has done to me; I will pay the man back for what he has done.” (Péld 20,22)30I passed by the field of a sluggard, by the vineyard of a man lacking sense, (Jób 5,3; Péld 6,32)31and behold, it was all overgrown with thorns; the ground was covered with nettles, and its stone wall was broken down. (Ézs 5,5)32Then I saw and considered it; I looked and received instruction. (Péld 22,17)33A little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to rest, (Péld 6,10)34and poverty will come upon you like a robber, and want like an armed man.