1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond.2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik.3 Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik.5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.6 Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé.7 A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek.8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer.9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken.11 Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja.13 Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése.14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki.18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod.19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.]20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.24 Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.25 Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.26 A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az.27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj.28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
Példabeszédek 19
English Standard Version
from Crossway1Better is a poor person who walks in his integrity than one who is crooked in speech and is a fool. (Zsolt 26,1; Zsolt 26,11; Péld 14,2; Péld 20,7; Péld 28,6)2Desire[1] without knowledge is not good, and whoever makes haste with his feet misses his way. (Péld 21,5; Péld 28,20; Péld 29,20)3When a man’s folly brings his way to ruin, his heart rages against the Lord. (Zsolt 37,7; Péld 11,3; Ézs 8,21; Jel 16,11)4Wealth brings many new friends, but a poor man is deserted by his friend. (Péld 14,20)5A false witness will not go unpunished, and he who breathes out lies will not escape. (5Móz 19,16; Péld 6,19; Péld 12,19; Péld 21,28)6Many seek the favor of a generous man,[2] and everyone is a friend to a man who gives gifts. (Péld 17,8)7All a poor man’s brothers hate him; how much more do his friends go far from him! He pursues them with words, but does not have them.[3] (Zsolt 38,11; Péld 19,4)8Whoever gets sense loves his own soul; he who keeps understanding will discover good. (Péld 15,32; Péld 16,20)9A false witness will not go unpunished, and he who breathes out lies will perish. (Péld 19,5)10It is not fitting for a fool to live in luxury, much less for a slave to rule over princes. (Péld 17,7; Péld 26,1; Péld 30,22; Préd 10,6)11Good sense makes one slow to anger, and it is his glory to overlook an offense. (Péld 14,29)12A king’s wrath is like the growling of a lion, but his favor is like dew on the grass. (Zsolt 133,3; Péld 14,35; Péld 16,14; Péld 20,2; Péld 28,15; Hós 14,5; Mik 5,7)13A foolish son is ruin to his father, and a wife’s quarreling is a continual dripping of rain. (Péld 10,1; Péld 17,21; Péld 21,9; Péld 27,15)14House and wealth are inherited from fathers, but a prudent wife is from the Lord. (Péld 18,22; 2Kor 12,14)15Slothfulness casts into a deep sleep, and an idle person will suffer hunger. (Jób 4,13; Péld 6,9; Péld 10,4; Péld 20,4; Péld 20,13; Péld 23,21)16Whoever keeps the commandment keeps his life; he who despises his ways will die. (Péld 13,13; Lk 10,28)17Whoever is generous to the poor lends to the Lord, and he will repay him for his deed. (5Móz 15,7; Péld 12,14; Péld 22,9; Péld 28,27; Préd 11,1; Mt 10,42; Mt 25,40; Lk 6,38; 2Kor 9,6; Zsid 6,10)18Discipline your son, for there is hope; do not set your heart on putting him to death. (5Móz 21,18; Péld 13,24; Péld 23,13)19A man of great wrath will pay the penalty, for if you deliver him, you will only have to do it again.20Listen to advice and accept instruction, that you may gain wisdom in the future. (Zsolt 37,37)21Many are the plans in the mind of a man, but it is the purpose of the Lord that will stand. (Jób 23,13; Zsolt 33,10; Ézs 14,26; Ézs 46,10)22What is desired in a man is steadfast love, and a poor man is better than a liar.23The fear of the Lord leads to life, and whoever has it rests satisfied; he will not be visited by harm. (3Móz 26,6; Zsolt 25,13; Péld 10,16; Péld 11,19; Ézs 38,5; Mk 10,30)24The sluggard buries his hand in the dish and will not even bring it back to his mouth. (Péld 15,19; Péld 20,4; Péld 26,15; Mt 26,23; Mk 14,20)25Strike a scoffer, and the simple will learn prudence; reprove a man of understanding, and he will gain knowledge. (5Móz 13,6; Zsolt 1,1; Péld 9,8; Péld 21,11)26He who does violence to his father and chases away his mother is a son who brings shame and reproach. (Péld 10,5; Péld 17,2)27Cease to hear instruction, my son, and you will stray from the words of knowledge. (2Pt 2,21)28A worthless witness mocks at justice, and the mouth of the wicked devours iniquity. (Jób 15,16; Jób 34,7; Péld 18,8)29Condemnation is ready for scoffers, and beating for the backs of fools. (Péld 10,13; Péld 18,6; Péld 19,25; Péld 26,3)