1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Példabeszédek 17
English Standard Version
from Crossway1Better is a dry morsel with quiet than a house full of feasting[1] with strife. (Péld 15,17)2A servant who deals wisely will rule over a son who acts shamefully and will share the inheritance as one of the brothers. (2Sám 16,4; Péld 10,5; Péld 17,21; Péld 17,25; Péld 19,26)3The crucible is for silver, and the furnace is for gold, and the Lord tests hearts. (1Krón 29,17; Zsolt 26,2; Péld 27,21; Jer 17,10; Mal 3,3)4An evildoer listens to wicked lips, and a liar gives ear to a mischievous tongue.5Whoever mocks the poor insults his Maker; he who is glad at calamity will not go unpunished. (Jób 31,29; Péld 14,31; Péld 16,5; Péld 24,17; Abd 1,12; Mt 25,40; Mt 25,45)6Grandchildren are the crown of the aged, and the glory of children is their fathers. (Zsolt 127,3; Zsolt 128,6; Péld 16,31)7Fine speech is not becoming to a fool; still less is false speech to a prince. (Péld 6,17; Péld 19,10; Péld 26,1)8A bribe is like a magic[2] stone in the eyes of the one who gives it; wherever he turns he prospers. (2Móz 23,8; Péld 17,23; Péld 18,16; Péld 19,6; Péld 21,14; Ézs 1,23; Ám 5,12)9Whoever covers an offense seeks love, but he who repeats a matter separates close friends. (Péld 10,12; Péld 16,28)10A rebuke goes deeper into a man of understanding than a hundred blows into a fool.11An evil man seeks only rebellion, and a cruel messenger will be sent against him. (1Kir 2,29)12Let a man meet a she-bear robbed of her cubs rather than a fool in his folly. (2Sám 17,8; Péld 27,3; Hós 13,8)13If anyone returns evil for good, evil will not depart from his house. (2Sám 12,10; Zsolt 35,12; Zsolt 109,4; Péld 20,22; Mt 5,39)14The beginning of strife is like letting out water, so quit before the quarrel breaks out. (Péld 20,3; Péld 25,8)15He who justifies the wicked and he who condemns the righteous are both alike an abomination to the Lord. (2Móz 23,7; Jób 34,17; Zsolt 94,21; Péld 17,26; Péld 18,5; Péld 24,24; Ézs 5,23)16Why should a fool have money in his hand to buy wisdom when he has no sense? (Péld 23,23)17A friend loves at all times, and a brother is born for adversity. (Ruth 1,16; Jób 6,14; Péld 18,24; Péld 27,10)18One who lacks sense gives a pledge and puts up security in the presence of his neighbor.19Whoever loves transgression loves strife; he who makes his door high seeks destruction. (Péld 11,2; Péld 29,23)20A man of crooked heart does not discover good, and one with a dishonest tongue falls into calamity. (Péld 11,20)21He who sires a fool gets himself sorrow, and the father of a fool has no joy. (Péld 10,1; Péld 19,13)22A joyful heart is good medicine, but a crushed spirit dries up the bones. (Zsolt 22,15; Péld 12,25; Péld 15,13)23The wicked accepts a bribe in secret[3] to pervert the ways of justice. (Péld 17,8; Mik 3,11; Mik 7,3)24The discerning sets his face toward wisdom, but the eyes of a fool are on the ends of the earth. (5Móz 30,11; Péld 14,6; Péld 15,14; Préd 2,14)25A foolish son is a grief to his father and bitterness to her who bore him. (Péld 10,1; Péld 17,21; Péld 23,25)26To impose a fine on a righteous man is not good, nor to strike the noble for their uprightness. (Péld 17,15)27Whoever restrains his words has knowledge, and he who has a cool spirit is a man of understanding. (Péld 10,19; Jak 1,19)28Even a fool who keeps silent is considered wise; when he closes his lips, he is deemed intelligent. (Jób 13,5)