1 És szóla az Úr Mózesnek mondván:2 Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát a Júda nemzetségébõl.3 És betöltöttem õt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez.4 Hogy tudjon kigondolni mindent, a mit aranyból, ezüstbõl, rézbõl kell csinálni.5 És foglaló köveket metszeni, fát faragni, [és] mindenféle munkákat végezni.6 És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségébõl, mellé adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék mind azt, a mit néked megparancsoltam.7 A gyülekezet sátorát, a bizonyság ládáját, a fölibe való fedelet, és a sátornak minden edényét.8 Az asztalt és annak edényit, a tiszta gyertyatartót, és minden hozzávalót, és a füstölõ oltárt.9 Az egészen égõáldozat oltárát és annak minden edényit, a mosdómedenczét és annak lábát.10 A szolgálathoz való ruhákat, Áron papnak szent öltözetit, és az õ fiainak öltözetit, a papi szolgálatra.11 A kenetnek olaját, és a jó illatú füstölõ szert a szentséghez. Mindent úgy csináljanak, a mint néked parancsoltam.12 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:13 Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségrõl nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki titeket megszentellek.14 Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. A ki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az õ népe közül.15 Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt [nap]: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.16 Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségrõl nemzetségre, örök szövetségül.17 Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.18 Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kõtáblákat.
1The Lord said to Moses,2“See, I have called by name Bezalel the son of Uri, son of Hur, of the tribe of Judah, (2Móz 17,10; 2Móz 17,12; 2Móz 24,14; 2Móz 35,30; 2Móz 36,1; 1Krón 2,20)3and I have filled him with the Spirit of God, with ability and intelligence, with knowledge and all craftsmanship, (2Móz 35,31; 1Kir 7,14)4to devise artistic designs, to work in gold, silver, and bronze,5in cutting stones for setting, and in carving wood, to work in every craft.6And behold, I have appointed with him Oholiab, the son of Ahisamach, of the tribe of Dan. And I have given to all able men ability, that they may make all that I have commanded you: (2Móz 28,3; 2Móz 35,10; 2Móz 35,34; 2Móz 35,35; 2Móz 36,1)7the tent of meeting, and the ark of the testimony, and the mercy seat that is on it, and all the furnishings of the tent, (2Móz 36,8; 2Móz 37,1; 2Móz 37,6)8the table and its utensils, and the pure lampstand with all its utensils, and the altar of incense, (2Móz 37,10; 2Móz 37,17; 2Móz 37,25)9and the altar of burnt offering with all its utensils, and the basin and its stand, (2Móz 38,1; 2Móz 38,8)10and the finely worked garments,[1] the holy garments for Aaron the priest and the garments of his sons, for their service as priests, (2Móz 35,19; 2Móz 39,1; 2Móz 39,41)11and the anointing oil and the fragrant incense for the Holy Place. According to all that I have commanded you, they shall do.” (2Móz 30,7; 2Móz 30,25; 2Móz 30,31; 2Móz 30,34; 2Móz 37,29)
The Sabbath
12And the Lord said to Moses,13“You are to speak to the people of Israel and say, ‘Above all you shall keep my Sabbaths, for this is a sign between me and you throughout your generations, that you may know that I, the Lord, sanctify you.14You shall keep the Sabbath, because it is holy for you. Everyone who profanes it shall be put to death. Whoever does any work on it, that soul shall be cut off from among his people. (2Móz 35,2; 4Móz 15,32; Jer 17,27)15Six days shall work be done, but the seventh day is a Sabbath of solemn rest, holy to the Lord. Whoever does any work on the Sabbath day shall be put to death. (1Móz 2,2; 2Móz 16,23; 2Móz 20,9; 2Móz 20,10; 2Móz 31,14)16Therefore the people of Israel shall keep the Sabbath, observing the Sabbath throughout their generations, as a covenant forever.17It is a sign forever between me and the people of Israel that in six days the Lord made heaven and earth, and on the seventh day he rested and was refreshed.’” (1Móz 1,31; 1Móz 2,2; 2Móz 31,13; Zsid 4,4; Zsid 4,10)18And he gave to Moses, when he had finished speaking with him on Mount Sinai, the two tablets of the testimony, tablets of stone, written with the finger of God. (2Móz 8,19; 2Móz 24,12; 2Móz 32,15; 5Móz 4,13; 5Móz 5,22; 5Móz 9,10; 2Kor 3,3)