1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?2 Felnõtt, mint egy vesszõszál Õ elõtte, és mint gyökér a száraz földbõl, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!3 Útált és az emberektõl elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerõje! mint a ki elõl orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.4 Pedig betegséginket õ viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentõl!5 És õ megsebesíttetett bûneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az õ sebeivel gyógyulánk meg.6 Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az õ útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét õ reá veté.7 Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az õt nyírõk elõtt; és száját nem nyitotta meg!8 A fogságból és ítéletbõl ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élõk földébõl, hogy népem bûnéért lõn rajta vereség?!9 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé [jutott] kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.10 És az Úr akarta õt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az õ keze által jó szerencsés lesz.11 Mert lelke szenvedése folytán látni fog, [és] megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket õ viseli.12 Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bûnösök közé számláltatott; pedig õ sokak bûnét hordozá, és a bûnösökért imádkozott!
Ézsaiás 53
English Standard Version
from Crossway1Who has believed what he has heard from us?[1] And to whom has the arm of the Lord been revealed? (Ézs 51,9; Jn 12,38; Róm 10,16)2For he grew up before him like a young plant, and like a root out of dry ground; he had no form or majesty that we should look at him, and no beauty that we should desire him. (Ézs 11,1; Ézs 52,14)3He was despised and rejected[2] by men, a man of sorrows[3] and acquainted with[4] grief;[5] and as one from whom men hide their faces[6] he was despised, and we esteemed him not. (Zsolt 22,6; Ézs 49,7; Mk 9,12; Jn 1,10)4Surely he has borne our griefs and carried our sorrows; yet we esteemed him stricken, smitten by God, and afflicted. (Zsolt 69,26; Mt 8,17)5But he was pierced for our transgressions; he was crushed for our iniquities; upon him was the chastisement that brought us peace, and with his wounds we are healed. (Róm 4,25; 1Pt 2,24)6All we like sheep have gone astray; we have turned—every one—to his own way; and the Lord has laid on him the iniquity of us all. (Ézs 53,10; Jer 50,6; Jer 50,17; 2Kor 5,21; Kol 2,14; 1Pt 2,25)7He was oppressed, and he was afflicted, yet he opened not his mouth; like a lamb that is led to the slaughter, and like a sheep that before its shearers is silent, so he opened not his mouth. (Jer 11,19; Mt 26,63; Mk 14,61; Jn 19,9; ApCsel 8,32; 1Pt 2,23)8By oppression and judgment he was taken away; and as for his generation, who considered that he was cut off out of the land of the living, stricken for the transgression of my people? (Ézs 57,1)9And they made his grave with the wicked and with a rich man in his death, although he had done no violence, and there was no deceit in his mouth. (Mt 27,57; Mt 27,60; Zsid 4,15; 1Pt 2,22; 1Jn 3,5)10Yet it was the will of the Lord to crush him; he has put him to grief;[7] when his soul makes[8] an offering for guilt, he shall see his offspring; he shall prolong his days; the will of the Lord shall prosper in his hand. (Ézs 44,28; Ézs 53,4; Ézs 53,6)11Out of the anguish of his soul he shall see[9] and be satisfied; by his knowledge shall the righteous one, my servant, make many to be accounted righteous, and he shall bear their iniquities. (Ézs 53,5; ApCsel 13,39; Róm 5,18; 1Jn 2,1)12Therefore I will divide him a portion with the many,[10] and he shall divide the spoil with the strong,[11] because he poured out his soul to death and was numbered with the transgressors; yet he bore the sin of many, and makes intercession for the transgressors. (Ézs 52,13; Ézs 53,6; Ézs 53,8; Ézs 53,10; Fil 2,9; Kol 2,15)