1 Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fõk lesznek az ítélettételben;2 Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kõszál árnyéka a szomjúhozó földön.3 És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;4 A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.5 Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkûnek.6 Mert a bolond [csak] bolondot beszél, és az õ szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhezõ lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.7 A csalárdnak eszközei csalárdok, õ álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.8 De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.9 Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'!10 Kevés idõ multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.11 Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.12 Gyászolják az emlõket, a szép mezõket, a termõ szõlõtõket.13 Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendõ városnak minden öröm-házait;14 A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.15 Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termõfölddé, és a termõföld erdõnek tartatik;16 És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termõföldön;17 És lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.18 Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.19 De jégesõ hull és megdõl az erdõ, és a város elsülyedve elsülyed!20 Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!
1Behold, a king will reign in righteousness, and princes will rule in justice. (Zsolt 72,1; Zsolt 72,4; Ézs 11,1; Jer 23,5)2Each will be like a hiding place from the wind, a shelter from the storm, like streams of water in a dry place, like the shade of a great rock in a weary land. (Ézs 4,6; Ézs 25,4; Ézs 33,21)3Then the eyes of those who see will not be closed, and the ears of those who hear will give attention. (Ézs 29,18)4The heart of the hasty will understand and know, and the tongue of the stammerers will hasten to speak distinctly. (Ézs 35,6)5The fool will no more be called noble, nor the scoundrel said to be honorable. (Ézs 5,20)6For the fool speaks folly, and his heart is busy with iniquity, to practice ungodliness, to utter error concerning the Lord, to leave the craving of the hungry unsatisfied, and to deprive the thirsty of drink. (1Sám 24,13; Ézs 3,14)7As for the scoundrel—his devices are evil; he plans wicked schemes to ruin the poor with lying words, even when the plea of the needy is right. (Mik 2,1)8But he who is noble plans noble things, and on noble things he stands.
Complacent Women Warned of Disaster
9Rise up, you women who are at ease, hear my voice; you complacent daughters, give ear to my speech. (Ézs 3,16; Ám 6,1)10In little more than a year you will shudder, you complacent women; for the grape harvest fails, the fruit harvest will not come.11Tremble, you women who are at ease, shudder, you complacent ones; strip, and make yourselves bare, and tie sackcloth around your waist. (1Móz 37,34; Ézs 32,9; Ézs 47,2)12Beat your breasts for the pleasant fields, for the fruitful vine, (Ézs 24,7)13for the soil of my people growing up in thorns and briers, yes, for all the joyous houses in the exultant city. (Ézs 7,23; Ézs 24,11; Ézs 34,13; Hós 9,6)14For the palace is forsaken, the populous city deserted; the hill and the watchtower will become dens forever, a joy of wild donkeys, a pasture of flocks; (Jer 2,24)15until the Spirit is poured upon us from on high, and the wilderness becomes a fruitful field, and the fruitful field is deemed a forest. (Ézs 11,2; Ézs 29,17; Ézs 35,1; Jóel 2,28)16Then justice will dwell in the wilderness, and righteousness abide in the fruitful field.17And the effect of righteousness will be peace, and the result of righteousness, quietness and trust[1] forever. (Zsolt 72,3; Zsolt 119,165; Ézs 1,27; Jak 3,18)18My people will abide in a peaceful habitation, in secure dwellings, and in quiet resting places.19And it will hail when the forest falls down, and the city will be utterly laid low. (Ézs 26,5; Ézs 28,2; Ézs 28,17)20Happy are you who sow beside all waters, who let the feet of the ox and the donkey range free. (Préd 11,1; Ézs 30,23)