1Danach sah ich und siehe, eine Tür war geöffnet am Himmel; und die erste Stimme, die ich gleich einer Posaune mit mir reden gehört hatte, sagte: Komm herauf und ich werde dir zeigen, was dann geschehen muss. (2Mo 19,16; Dan 2,29)2Sogleich wurde ich vom Geist ergriffen. Und siehe, ein Thron stand im Himmel; auf dem Thron saß einer, (Jes 6,1; Hes 1,26)3der wie ein Jaspis und ein Karneol aussah. Und über dem Thron wölbte sich ein Regenbogen, der wie ein Smaragd aussah.4Und rings um den Thron standen vierundzwanzig Throne und auf den Thronen saßen vierundzwanzig Älteste, in weiße Gewänder gekleidet und mit goldenen Kränzen auf dem Haupt.5Von dem Thron gingen Blitze, Stimmen und Donner aus. Und sieben lodernde Fackeln brannten vor dem Thron; das sind die sieben Geister Gottes. (2Mo 19,16; Hes 1,13; Sach 4,2)6Und vor dem Thron war etwas wie ein gläsernes Meer, gleich Kristall. Und in der Mitte des Thrones und rings um den Thron waren vier Lebewesen voller Augen, vorn und hinten. (Hes 1,5)7Das erste Lebewesen glich einem Löwen, das zweite einem Stier, das dritte sah aus wie ein Mensch, das vierte glich einem fliegenden Adler. (Hes 1,10)8Und jedes der vier Lebewesen hatte sechs Flügel, außen und innen voller Augen. Sie ruhen nicht, bei Tag und Nacht, und rufen:
Heilig, heilig, heilig / ist der Herr, der Gott, der Herrscher über die ganze Schöpfung; / er war und er ist und er kommt. (2Mo 3,14; Jes 6,2; Hes 1,18)9Und wenn die Lebewesen dem, der auf dem Thron sitzt und in alle Ewigkeit lebt, Herrlichkeit und Ehre und Dank erweisen, (Jes 6,1; Dan 6,27; Dan 12,7)10dann werfen sich die vierundzwanzig Ältesten vor dem, der auf dem Thron sitzt, nieder und beten ihn an, der in alle Ewigkeit lebt. Und sie legen ihre goldenen Kränze vor seinem Thron nieder und sprechen:11Würdig bist du, Herr, unser Gott, / Herrlichkeit zu empfangen und Ehre und Macht. Denn du bist es, der die Welt erschaffen hat, / durch deinen Willen war sie und wurde sie erschaffen. (1Chr 29,11)
Offenbarung 4
Újszövetség: élet, igazság és világosság
von Biblica1Ezek után láttam, hogy íme, megnyílt egy ajtó a mennyben, és az előbbi hang, amelyet hozzám szóló trombitaszóként hallottam, ezt mondta: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, aminek meg kell történnie.2Ekkor azonnal elragadtattam lélekben. Íme, egy királyi szék állt a mennyben, és a királyi széken ült valaki.3Aki ott ült, hasonlónak látszott a jáspishoz és a karneolhoz. A királyi szék körül szivárvány volt, amely a smaragdhoz látszott hasonlónak.4A királyi szék körül huszonnégy királyi szék volt. A királyi székekben huszonnégy vént láttam fehér ruhába öltözve és fejükön arany korona volt.5A királyi székből villámlások, és mennydörgések és szózatok törtek elő. És hét égő fáklya volt a királyi szék előtt, az Isten hét lelke.6A királyi szék előtt üvegtenger volt, hasonló a kristályhoz, a királyi széknél középen és a királyi szék körül négy élőlény, elől és hátul szemekkel tele.7Az első élőlény hasonló volt az oroszlánhoz, a második élőlény hasonló volt a borjúhoz, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, és a negyedik élőlény hasonló volt a repülő sashoz.8A négy élőlény, mindegyikének hat-hat szárnya volt, köröskörül és belül is tele voltak szemekkel, és szünet nélkül éjjel-nappal ezt mondták: „Szent, szent, szent az Úr, a mi Istenünk, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!“9És amikor az élőlények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a királyi széken ül, aki örökkön-örökké él,10-11a huszonnégy vén leborul az előtt, aki a királyi széken ül és imádja azt, aki örökkön-örökké él, és koronájukat leteszik a királyi szék elé és ezt mondják: „Méltó vagy, Urunk, hogy tied legyen a dicsőség, tisztesség és erő, mert te teremtettél mindent, és a te akaratod hívott létre és teremtett mindent“.