Sprüche 14 | IBS-fordítás (Új Károli) English Standard Version

Sprüche 14 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. 2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt. 3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket. 4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van. 5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. 6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû. 7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. 8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. 9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. 10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes. 11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. 12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út. 13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. 14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú. 15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. 16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott. 17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz. 18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. 19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. 20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. 21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! 22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek. 23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés. 24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság. 25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. 26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke. 27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására. 28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. 29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az. 30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. 31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn. 32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. 33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti. 34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek. 35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)

English Standard Version
1 The wisest of women builds her house, but folly with her own hands tears it down. 2 Whoever walks in uprightness fears the Lord, but he who is devious in his ways despises him. 3 By the mouth of a fool comes a rod for his back,* but the lips of the wise will preserve them. 4 Where there are no oxen, the manger is clean, but abundant crops come by the strength of the ox. 5 A faithful witness does not lie, but a false witness breathes out lies. 6 A scoffer seeks wisdom in vain, but knowledge is easy for a man of understanding. 7 Leave the presence of a fool, for there you do not meet words of knowledge. 8 The wisdom of the prudent is to discern his way, but the folly of fools is deceiving. 9 Fools mock at the guilt offering, but the upright enjoy acceptance.* 10 The heart knows its own bitterness, and no stranger shares its joy. 11 The house of the wicked will be destroyed, but the tent of the upright will flourish. 12 There is a way that seems right to a man, but its end is the way to death.* 13 Even in laughter the heart may ache, and the end of joy may be grief. 14 The backslider in heart will be filled with the fruit of his ways, and a good man will be filled with the fruit of his ways. 15 The simple believes everything, but the prudent gives thought to his steps. 16 One who is wise is cautious* and turns away from evil, but a fool is reckless and careless. 17 A man of quick temper acts foolishly, and a man of evil devices is hated. 18 The simple inherit folly, but the prudent are crowned with knowledge. 19 The evil bow down before the good, the wicked at the gates of the righteous. 20 The poor is disliked even by his neighbor, but the rich has many friends. 21 Whoever despises his neighbor is a sinner, but blessed is he who is generous to the poor. 22 Do they not go astray who devise evil? Those who devise good meet* steadfast love and faithfulness. 23 In all toil there is profit, but mere talk tends only to poverty. 24 The crown of the wise is their wealth, but the folly of fools brings folly. 25 A truthful witness saves lives, but one who breathes out lies is deceitful. 26 In the fear of the Lord one has strong confidence, and his children will have a refuge. 27 The fear of the Lord is a fountain of life, that one may turn away from the snares of death. 28 In a multitude of people is the glory of a king, but without people a prince is ruined. 29 Whoever is slow to anger has great understanding, but he who has a hasty temper exalts folly. 30 A tranquil* heart gives life to the flesh, but envy* makes the bones rot. 31 Whoever oppresses a poor man insults his Maker, but he who is generous to the needy honors him. 32 The wicked is overthrown through his evildoing, but the righteous finds refuge in his death. 33 Wisdom rests in the heart of a man of understanding, but it makes itself known even in the midst of fools.* 34 Righteousness exalts a nation, but sin is a reproach to any people. 35 A servant who deals wisely has the king’s favor, but his wrath falls on one who acts shamefully.