1Tanrı, Nuh'u ve oğullarını kutsayarak, ‹‹Verimli olun, çoğalıp yeryüzünü doldurun›› dedi,2‹‹Yerdeki hayvanların, gökteki kuşların tümü sizden korkup ürkecek. Yeryüzündeki bütün canlılar, denizdeki bütün balıklar sizin yönetiminize verilmiştir.3Bütün canlılar size yiyecek olacak. Yeşil bitkiler gibi, hepsini size veriyorum.4‹‹Yalnız kanlı et yemeyeceksiniz, çünkü kan canı içerir.5Sizin de kanınız dökülürse, hakkınızı kesinlikle arayacağım. Her hayvandan hesabını soracağım. Her insandan, kardeşinin canına kıyan herkesten hakkınızı arayacağım.6‹‹Kim insan kanı dökerse, Kendi kanı da insan tarafından dökülecektir. Çünkü Tanrı insanı kendi suretinde yarattı.7Verimli olun, çoğalın. Yeryüzünde üreyin, artın.››8Tanrı Nuh'a ve oğullarına şöyle dedi:9-10‹‹Sizinle ve gelecek kuşaklarınızla, sizinle birlikteki bütün canlılarla -kuşlar, evcil ve yabanıl hayvanlar, gemiden çıkan bütün hayvanlarla- antlaşmamı sürdürmek istiyorum.11Sizinle antlaşmamı sürdüreceğim: Bir daha tufanla bütün canlılar yok olmayacak. Yeryüzünü yok eden tufan bir daha olmayacak.››12Tanrı şöyle sürdürdü konuşmasını: ‹‹Sizinle ve bütün canlılarla kuşaklar boyu sonsuza dek sürecek antlaşmamın belirtisi şu olacak:13Yayımı bulutlara yerleştireceğim ve bu, yeryüzüyle aramdaki antlaşmanın belirtisi olacak.14Yeryüzüne ne zaman bulut göndersem, yayım bulutların arasında ne zaman görünse,15sizinle ve bütün canlı varlıklarla yaptığım antlaşmayı anımsayacağım: Canlıları yok edecek bir tufan bir daha olmayacak.16Ne zaman bulutlarda yay görünse, ona bakıp yeryüzünde yaşayan bütün canlılarla yaptığım sonsuza dek geçerli antlaşmayı anımsayacağım.››17Tanrı Nuh'a, ‹‹Kendimle yeryüzündeki bütün canlılar arasında sürdüreceğim antlaşmanın belirtisi budur›› dedi.
Nuh'un Oğulları
18Gemiden çıkan Nuh'un oğulları Sam, Ham ve Yafet idi. Ham Kenan'ın babasıydı.19Nuh'un üç oğlu bunlardı. Yeryüzüne yayılan bütün insanlar onlardan üredi.20Nuh çiftçiydi, ilk bağı o dikti.21Şarap içip sarhoş oldu, çadırının içinde çırılçıplak uzandı.22Kenan'ın babası olan Ham babasının çıplak olduğunu görünce dışarı çıkıp iki kardeşine anlattı.23Sam'la Yafet bir giysi alıp omuzlarına attılar, geri geri yürüyerek çıplak babalarını örttüler. Babalarını çıplak görmemek için yüzlerini öbür yana çevirdiler.24Nuh ayılınca küçük oğlunun ne yaptığını anlayarak,25şöyle dedi: ‹‹Kenan'a lanet olsun, Köleler kölesi olsun kardeşlerine.26Övgüler olsun Sam'ın Tanrısı RAB'be, Kenan Sam'a kul olsun.27Tanrı Yafet'e[1] bolluk versin, Sam'ın çadırlarında yaşasın, Kenan Yafet'e kul olsun.››28Nuh tufandan sonra üç yüz elli yıl daha yaşadı.29Toplam dokuz yüz elli yıl yaşadıktan sonra öldü.
Yaratılış 9
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Azután megáldá Isten Noét és az õ fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.2 És féljen és rettegjen tõletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott;3 Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelûl; a mint a zöld fûvet, nektek adtam mindazokat.4 Csak a húst az õt elevenítõ vérrel meg ne egyétek.5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertõl, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.6 A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.7 Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok azon.8 És szóla az Isten Noénak és vele az õ fiainak, mondván:9 Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok.10 És minden élõ állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig.11 Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.12 És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök idõkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élõ állat között, mely ti veletek van:13 Az én ívemet helyeztetem a felhõkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között.14 És lészen, hogy mikor felhõvel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhõben.15 És megemlékezem az én szövetségemrõl, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testbõl való élõ állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.16 Azért legyen tehát az ív a felhõben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségrõl Isten között és minden testbõl való élõ állat között, mely a földön van.17 És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van.18 Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja.19 Ezek hárman a Noé fiai s ezektõl népesedék meg az egész föld.20 Noé pedig földmívelõ kezde lenni, és szõlõt ültete.21 És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.22 Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az õ atyjának mezítelenségét, és hírûl adá künnlevõ két testvérének.23 Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét.24 Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az õ kisebbik fia cselekedett vala:25 Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt.26 Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!27 Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán!28 Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig.29 És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendõ; és meghala.