1O sıralarda Yahuda kardeşlerinden ayrılarak Adullamlı Hira adında bir adamın yanına gitti.2Orada Kenanlı bir kızla karşılaştı. Kızın babasının adı Şua'ydı. Yahuda kızla evlendi.3Kadın hamile kaldı ve bir erkek çocuk doğurdu. Yahuda ona Er adını verdi.4Kadın yine hamile kaldı, bir erkek çocuk daha doğurdu, adını Onan koydu.5Yine bir erkek çocuk doğurdu, adını Şela koydu. Şela doğduğu zaman Yahuda Keziv'deydi.6Yahuda ilk oğlu Er için bir kadın aldı. Kadının adı Tamar'dı.7Yahuda'nın ilk oğlu Er, RAB'bin gözünde kötüydü. Bu yüzden RAB onu öldürdü.8Yahuda Onan'a, ‹‹Kardeşinin karısıyla evlen›› dedi, ‹‹Kayınbiraderlik görevini yap. Kardeşinin soyunu sürdür.››9Ama Onan doğacak çocukların kendisine ait olmayacağını biliyordu. Bu yüzden ne zaman kardeşinin karısıyla yatsa, kardeşine soy yetiştirmemek için menisini yere boşaltıyordu.10Bu yaptığı RAB'bin gözünde kötüydü. Bu yüzden RAB onu da öldürdü.11Bunun üzerine Yahuda, gelini Tamar'a, ‹‹Babanın evine dön›› dedi, ‹‹Oğlum Şela büyüyünceye kadar orada dul olarak yaşa.›› Yahuda, ‹‹Şela da kardeşleri gibi ölebilir›› diye düşünüyordu. Böylece Tamar babasının evine döndü.12Uzun süre sonra Şua'nın kızı olan Yahuda'nın karısı öldü. Yahuda yası bittikten sonra arkadaşı Adullamlı Hira'yla birlikte Timna'ya, sürüsünü kırkanların yanına gitti.13Tamar'a, ‹‹Kayınbaban sürüsünü kırkmak için Timna'ya gidiyor›› diye haber verdiler.14Tamar üzerindeki dul giysilerini çıkardı. Peçesini örttü, sarınıp Timna yolu üzerindeki Enayim Kapısı'nda oturdu. Çünkü Şela büyüdüğü halde onunla evlenmesine izin verilmediğini görmüştü.15Yahuda onu görünce fahişe sandı. Çünkü yüzü örtülüydü.16Yolun kenarına, ona doğru seğirterek, kendi gelini olduğunu bilmeden, ‹‹Hadi gel, seninle yatmak istiyorum›› dedi. Tamar, ‹‹Seninle yatarsam, bana ne vereceksin?›› diye sordu.17Yahuda, ‹‹Sürümden sana bir oğlak göndereyim›› dedi. Tamar, ‹‹Oğlağı gönderinceye kadar rehin olarak bana bir şey verebilir misin?›› dedi.18Yahuda, ‹‹Ne vereyim?›› diye sordu. Tamar, ‹‹Mührünü, kaytanını ve elindeki değneği›› diye yanıtladı. Yahuda bunları verip onunla yattı. Tamar hamile kaldı.19Gidip peçesini çıkardı, yine dul giysilerini giydi.20Bu arada Yahuda rehin bıraktığı eşyaları geri almak için Adullamlı arkadaşıyla kadına bir oğlak gönderdi. Ne var ki arkadaşı kadını bulamadı.21O çevrede yaşayanlara, ‹‹Enayim'de, yol kenarında bir fahişe vardı, nerede o?›› diye sordu. ‹‹Burada öyle bir kadın yok›› diye karşılık verdiler.22Bunun üzerine Yahuda'nın yanına dönerek, ‹‹Kadını bulamadım›› dedi, ‹‹O çevrede yaşayanlar da ‹Burada fahişe yok› dediler.››23Yahuda, ‹‹Varsın eşyalar onun olsun›› dedi, ‹‹Kimseyi kendimize güldürmeyelim. Ben oğlağı gönderdim, ama sen kadını bulamadın.››24Yaklaşık üç ay sonra Yahuda'ya, ‹‹Gelinin Tamar zina etmiş, şu anda hamile›› diye haber verdiler. Yahuda, ‹‹Onu dışarıya çıkarıp yakın›› dedi.25Tamar dışarı çıkarılınca, kayınbabasına, ‹‹Ben bu eşyaların sahibinden hamile kaldım›› diye haber gönderdi, ‹‹Lütfen şunlara bak. Bu mühür, kaytan, değnek kime ait?››26Yahuda eşyaları tanıdı. ‹‹O benden daha doğru bir kişi›› dedi, ‹‹Çünkü onu oğlum Şela'ya almadım.›› Bir daha onunla yatmadı.27Doğum vakti gelince Tamar'ın rahminde ikiz olduğu anlaşıldı.28Doğum yaparken ikizlerden biri elini dışarı çıkardı. Ebe çocuğun elini yakalayıp bileğine kırmızı bir iplik bağladı, ‹‹Bu önce doğdu›› dedi.29Ne var ki, çocuk elini içeri çekti, o sırada da kardeşi doğdu. Ebe, ‹‹Kendine böyle mi gedik açtın?›› dedi. Bu yüzden çocuğa Peres[1] adı kondu.30Sonra bileğine kırmızı iplik bağlı kardeşi doğdu. Ona da Zerah[2] adı verildi.
Yaratılış 38
IBS-fordítás (Új Károli)
1 És lõn abban az idõben, hogy Júda elméne az õ atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala.2 És meglátá ott Júda egy Súah nevû Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá.3 És az fogada méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Hérnek.4 És ismét fogada méhében, s fiat szûle, és nevezé nevét Ónánnak.5 Még egyszer szûle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szûlé, Khezibben vala.6 És võn Júda az õ elsõszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala.7 De Hér, Júdának elsõszülött fia gonosz vala az Úr szemei elõtt, és megölé õt az Úr.8 És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségûl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak.9 Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az õ bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a [magot,] hogy bátyjának magot ne támaszszon.10 És gonoszságnak tetszék az Úr szemei elõtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé õt is.11 És monda Júda Thámárnak, az õ menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az õ bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az õ atyja házában.12 Sok idõ múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az õ juhainak nyírõihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába.13 Hírûl adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére.14 Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leûle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezetõ úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák õt annak feleségûl.15 Meglátá pedig õt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját.16 És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az õ menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám?17 És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd?18 És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyûrûdet, gyûrûd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté.19 Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fátyolt; és felvevé az õ özvegyi ruháját.20 És megküldé Júda a kecskefiat az õ Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt.21 És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a [felavatott] parázna []nõ, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre [felavatott] parázna nõ.22 Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre [felavatott] parázna nõ.23 És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg õt.24 És lõn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki õt, és égettessék meg.25 Mikor pedig kivitetnék, elkülde az õ ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyûrû, e zsinór, és e pálcza.26 És megismeré Júda és monda: Igazabb õ nálamnál, mert bizony nem adám õt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré õt [Júda] többé.27 És lõn az õ szûlésének idején, ímé kettõsök valának az õ méhében.28 És lõn, hogy szûlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki elõször.29 De lõn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az õ testvére jöve ki. És mondá a [bába:] Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek.30 És utána kijöve az õ testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.