1Ya RAB, öfkelenip azarlama beni, Gazapla yola getirme!2Okların içime saplandı, Elin üzerime indi.3Öfken yüzünden sağlığım bozuldu, Günahım yüzünden rahatım kaçtı.4Çünkü suçlarım başımdan aştı, Taşınmaz bir yük gibi sırtımda ağırlaştı.5Akılsızlığım yüzünden Yaralarım iğrenç, irinli.6Eğildim, iki büklüm oldum, Gün boyu yaslı dolaşıyorum.7Çünkü belim ateş içinde, Sağlığım bozuk.8Tükendim, ezildim alabildiğine, İnliyorum yüreğimin acısından.9Ya Rab, bütün özlemlerimi bilirsin, İniltilerim senden gizli değil.10Yüreğim çarpıyor, gücüm tükeniyor, Gözlerimin feri bile söndü.11Eşim dostum kaçar oldu derdimden, Yakınlarım uzak duruyor benden.12Canıma susayanlar bana tuzak kuruyor, Zararımı isteyenler kuyumu kazıyor, Gün boyu hileler düşünüyorlar.13Ama ben bir sağır gibi duymuyorum, Bir dilsiz gibi ağzımı açmıyorum;14Duymaz, Ağzında yanıt bulunmaz bir adama döndüm.15Umudum sende, ya RAB, Sen yanıtlayacaksın, ya Rab, Tanrım benim!16Çünkü dua ediyorum: ‹‹Halime sevinmesinler, Ayağım kayınca böbürlenmesinler!››17Düşmek üzereyim, Acım hep içimde.18Suçumu itiraf ediyorum, Günahım yüzünden kaygılanıyorum.19Ama düşmanlarım güçlü ve dinç, Yok yere benden nefret edenler çok.20İyiliğe karşı kötülük yapanlar bana karşı çıkar, İyiliğin peşinde olduğum için.21Beni terk etme, ya RAB! Ey Tanrım, benden uzak durma!22Yardımıma koş, Ya Rab, kurtuluşum benim!
Mezmur 38
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dávid zsoltára emlékeztetõül.2 Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!3 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.4 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.5 Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett.6 Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt.7 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.8 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.9 Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok.10 Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem!11 Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.12 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.13 De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.14 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.15 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.16 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!17 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!18 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van.19 Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt.20 De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim,21 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem!23 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!