1RAB'be övgüler sunun! Ey gönlüm, RAB'be övgüler sun.2Yaşadıkça RAB'be övgüler sunacak, Var oldukça Tanrım'a ilahiler söyleyeceğim.3Önderlere, Sizi kurtaramayacak insanlara güvenmeyin.4O son soluğunu verince toprağa döner, O gün tasarıları da biter.5Ne mutlu yardımcısı Yakup'un Tanrısı olan insana, Umudu Tanrısı RAB'de olana!6Yeri göğü, Denizi ve içindeki her şeyi yaratan, Sonsuza dek sadık kalan,7Ezilenlerin hakkını alan, Açlara yiyecek sağlayan O'dur. RAB tutsakları özgür kılar,8Körlerin gözünü açar, İki büklüm olanları doğrultur, Doğruları sever.9RAB garipleri korur, Öksüze, dul kadına yardım eder, Kötülerin yolunuysa saptırır.10RAB Tanrın sonsuza dek, ey Siyon, Kuşaklar boyunca egemenlik sürecek. RAB'be övgüler sunun!
Mezmur 146
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!