Turkish Bible Society'dan1Terbiye edilmeyi seven bilgiyi de sever, Azarlanmaktan nefret eden budaladır.2İyi kişi RAB'bin lütfuna erer, Ama düzenbazı RAB mahkûm eder.3Kötülük kişiyi güvenliğe kavuşturmaz, Ama doğruların kökü kazılamaz.4Erdemli kadın kocasının tacıdır, Edepsiz kadınsa kocasını yer bitirir.5Doğruların tasarıları adil, Kötülerin öğütleri aldatıcıdır.6Kötülerin sözleri ölüm tuzağıdır, Doğruların konuşmasıysa onları kurtarır.7Kötüler yıkılıp yok olur, Doğru kişinin evi ayakta kalır.8Kişi sağduyusu oranında övülür, Çarpık düşünceliyse küçümsenir.9Köle sahibi olup aşağılanan Büyüklük taslayıp ekmeğe muhtaç olandan yeğdir.10Doğru kişi hayvanıyla ilgilenir, Ama kötünün sevecenliği bile zalimcedir.11Toprağını işleyenin ekmeği bol olur, Hayal peşinde koşansa sağduyudan yoksundur.12Kötü kişi kötülerin ganimetini ister, Ama doğru kişilerin kökü ürün verir.13Kötü kişinin günahlı sözleri kendisi için tuzaktır, Ama doğru kişi sıkıntıyı atlatır.14İnsan ağzının ürünüyle iyiliğe doyar, Elinin emeğine göre de karşılığını alır.15Ahmağın yolu kendi gözünde doğrudur, Bilge kişiyse öğüde kulak verir.16Ahmak sinirlendiğini hemen belli eder, Ama ihtiyatlı olan aşağılanmaya aldırmaz.17Dürüst tanık doğruyu söyler, Yalancı tanıksa hile solur.18Düşünmeden söylenen sözler kılıç gibi keser, Bilgelerin diliyse şifa verir.19Gerçek sözler sonsuza dek kalıcıdır, Oysa yalanın ömrü bir anlıktır.20Kötülük tasarlayanın yüreği hileci, Barışı öğütleyenin yüreğiyse sevinçlidir.21Doğru kişiye hiç zarar gelmez, Kötünün başıysa beladan kurtulmaz.22RAB yalancı dudaklardan iğrenir, Ama gerçeğe uyanlardan hoşnut kalır.23İhtiyatlı kişi bilgisini kendine saklar, Oysa akılsızın yüreği ahmaklığını ilan eder.24Çalışkanların eli egemenlik sürer, Tembellikse köleliğe götürür.25Kaygılı yürek insanı çökertir, Ama güzel söz sevindirir.26Doğru kişi arkadaşına da yol gösterir, Kötünün tuttuğu yolsa kendini saptırır.27Tembel kişi işini bitirmez[1], Oysa çalışkan değerli bir servet kazanır.28Doğru yol yaşam kaynağıdır, Bu yol ölümsüzlüğe götürür.
Özdeyişler 12
IBS-fordítás (Új Károli)
1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ.2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ.4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála.22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz.24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket.26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.