1Isus S‑a urcat în barcă, a trecut marea și a venit în cetatea Lui[1]. (Mat 4:13; Mar 2:1; Lu 5:17)2Și iată că niște oameni au adus la El un paralitic întins pe un pat[2]. Văzând Isus credința lor, i‑a zis paraliticului: „Îndrăznește, copile! Păcatele îți sunt iertate!“3Dar iată că unii dintre cărturari și‑au zis în ei înșiși: „Acesta blasfemiază!“4Isus, cunoscând gândurile lor, a zis: „De ce gândiți lucruri rele în inimile voastre?5Căci ce este mai ușor: a spune«Păcatele îți sunt iertate!» sau a spune: «Ridică‑te și umblă!»?6Dar, ca să știți că Fiul Omului are pe pământ autoritatea de a ierta păcatele, ție îți spun – i‑a zis El paraliticului – ridică‑te, ia‑ți patul și du‑te acasă!“7Și, ridicându‑se, s‑a dus acasă.8Mulțimile s‑au înfricoșat când au văzut lucrul acesta și L‑au slăvit pe Dumnezeu, Cel Care a dat oamenilor o astfel de autoritate.
Chemarea lui Matei; Isus stă la masă cu „păcătoșii“
9Plecând mai departe de acolo, Isus a văzut un om, numit Matei, șezând la vamă[3] și i‑a zis: „Urmează‑Mă!“ El s‑a ridicat și L‑a urmat. (Mar 2:13; Lu 5:27)10În timp ce Isus era la masă, în casa lui Matei, iată că mulți vameși și păcătoși[4] au venit și ședeau la masă împreună cu Isus și cu ucenicii Săi.11Văzând lucrul acesta, fariseii le‑au zis ucenicilor Lui: – De ce mănâncă Învățătorul vostru împreună cu vameșii și cu păcătoșii?12Însă Isus i‑a auzit și le‑a zis: – Nu cei sănătoși au nevoie de doctor, ci bolnavii.13Duceți‑vă, deci, și învățați ce înseamnă: „Milă doresc, și nu jertfă!“[5] Căci Eu n‑am venit să‑i chem pe cei drepți, ci pe cei păcătoși. (Os 6:6)
Întrebarea ucenicilor lui Ioan despre post
14Atunci ucenicii lui Ioan s‑au apropiat de El, zicând: – De ce noi și fariseii postim mult, iar ucenicii Tăi nu postesc? (Mar 2:18; Lu 5:33)15Isus le‑a răspuns: – Oare pot jeli nuntașii cât timp mirele este cu ei? Vor veni însă zile când mirele va fi luat de la ei și atunci vor posti.16Nimeni nu aplică un petic de pânză nouă la o haină veche, căci umplutura trage din haină și ruptura se face mai rea.17Și oamenii nu toarnă vin nou în burdufuri vechi. Altfel, burdufurile se crapă, vinul se varsă și burdufurile sunt distruse. Ci vinul nou se toarnă în burdufuri noi și astfel se păstrează amândouă.
Vindecarea unei femei și învierea unei fetițe
18În timp ce Isus spunea aceste lucruri, iată că unul dintre conducătorii sinagogii a venit și I s‑a închinat, zicând: „Fiica mea tocmai a murit; dar vino și pune‑Ți mâna peste ea și va trăi!“ (Mar 5:21; Lu 8:40)19Ridicându‑Se, Isus l‑a urmat împreună cu ucenicii Săi.20Și iată că o femeie, care de doisprezece ani avea o scurgere de sânge, apropiindu‑se prin spate, s‑a atins de marginea hainei Lui.21Căci își zicea în ea însăși: „Dacă doar aș atinge haina Lui, voi fi vindecată!“22Isus, întorcându‑Se și văzând‑o, i‑a zis: „Îndrăznește, fiică! Credința ta te‑a vindecat!“ Și femeia a fost vindecată chiar în ceasul acela.23Când a ajuns Isus la casa conducătorului sinagogii și a văzut cântăreții la fluier și mulțimea tulburată,24le‑a zis: „Plecați, pentru că fetița n‑a murit, ci doarme!“ Dar ei râdeau de El.25După ce mulțimea a fost scoasă afară, Isus a intrat, a apucat‑o pe fetiță de mână și ea a fost înviată.26Iar vestea despre aceasta s‑a răspândit în tot ținutul acela.
Vindecarea a doi orbi și a unui mut
27În timp ce Isus pleca de acolo, L‑au urmat doi orbi, strigând și zicând: – Ai milă de noi, Fiul lui David[6]! (2 Sam 7:12; Is 9:6)28Când a ajuns în casă, orbii s‑au apropiat de El. Isus le‑a zis: – Credeți că pot face lucrul acesta? Ei I‑au zis: – Da, Doamne.29Atunci El le‑a atins ochii și le‑a zis: – Să vi se facă după credința voastră!30Și ochii lor au fost deschiși. Isus i‑a avertizat și le‑a zis: – Vedeți să nu știe nimeni!31Dar ei, ieșind, au răspândit vestea despre El în tot ținutul acela.32După ce au plecat ei, iată că au adus la Isus un om mut, care era demonizat.33După ce demonul a fost alungat, mutul a vorbit. Mulțimile au rămas uimite, zicând: „Niciodată nu s‑a mai văzut așa ceva în Israel!“34Însă fariseii ziceau: „El alungă demonii cu ajutorul conducătorului[7] demonilor.“
Lucrători puțini pentru un seceriș atât de mare
35Isus călătorea prin toate cetățile și satele, dând învățătură în sinagogi, predicând Evanghelia Împărăției și vindecând orice boală și orice neputință. (Mar 6:34; Lu 10:2)36Când a văzut El mulțimile, I s‑a făcut milă de ele, pentru că erau necăjite și risipite, ca niște oi care n‑au păstor[8]. (Num 27:17; 1 Re 22:17; 2 Cro 18:16; Zah 10:2)37Atunci le‑a zis ucenicilor Săi: „Secerișul este mare, dar lucrătorii sunt puțini.38Deci, rugați‑L fierbinte pe Domnul secerișului să trimită lucrători la secerișul Său!“
1Hajóra szállva átkelt, és elment az ő városába.2És íme, hoztak hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. Látva Jézus ezeknek hitét, ezt mondta a gutaütöttnek: „Bízzál, fiam! Megbocsáttattak neked a te bűneid.“3Némelyek az írástudók közül ezt mondták magukban: „Ez káromlást szól.“4Jézus látta a gondolataikat, és ezt mondta: „Miért gondoltok gonoszat a ti szívetekben?5Mert mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid! vagy ezt mondani: Kelj föl és járj! –6Azért, hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani – mondta a gutaütöttnek: Kelj föl, vedd az ágyadat és eredj haza.“7És az felkelt, és hazament.8A sokaság pedig ezt látva elálmélkodott, és dicsőítette az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
Jézus elhívja Mátét
9Amikor Jézus onnét továbbment, látott egy embert ülni a vámszedő helyen, akinek Máté volt a neve, és ezt mondta neki: „Kövess engem!“ És az felkelt, és követte őt.10Amikor letelepedtek a házban, sok vámszedő és bűnös jött oda, letelepedtek Jézussal és tanítványaival az asztalhoz.11Látva ezt a farizeusok, ezt mondták az ő tanítványainak: „Miért eszik mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?“12Jézus pedig ezt meghallotta, és ezt mondta nekik: „Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.13Menjetek el, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.« Mert nem az igazakat jöttem hívogatni, hanem a bűnösöket a megtérésre.“
Jézus tanítása a böjtről
14Akkor János tanítványai jöttek hozzá, és ezt mondták: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?“15Ezt mondta nekik Jézus: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De eljönnek a napok, mikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.16Senki sem rak új posztóból foltot az ócska ruhára, mert ami azt kitoldaná, még tovább szakít a ruhából, és még nagyobb szakadás támad.17Új bort sem töltenek régi tömlőkbe, mert akkor a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömlik, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.“
A vérfolyásos asszony meggyógyítása. Jairus leányának feltámasztása
18Mikor ezeket mondta, odajött egy főember, leborult előtte, és ezt mondta: „Az én lányom éppen most halt meg, de gyere, tedd rá kezedet, és megelevenedik.“19Jézus felkelt, és követte őt tanítványaival együtt.20És íme, egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hozzáférkőzve hátulról, megérintette ruhájának szegélyét,21mert azt mondta magában: „Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.“22Jézus pedig megfordult, rátekintett, és ezt mondta: „Bízzál, leányom, a hited megtartott téged.“ És meggyógyult az asszony, abban az órában.23Jézus a főember házához érve meglátta a sípolókat és a sokaságot,24és ezt mondta nekik: „Menjetek innen, mert a lány nem halt meg, csak alszik.“ Azok kinevették őt.25Mikor pedig a sokaságot eltávolították, bement, megfogta a kezét, és a lány felkelt.26Ez a hír elterjedt az egész tartományban.
Jézus meggyógyít két vakot
27Mikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, kiáltoztak, és ezt mondták: „Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!“28Amikor bement a házba, odamentek a vakok, és ezt mondta nekik Jézus: „Hiszitek-e, hogy én ezt megcselekedhetem?“ Ezt mondták neki: „Igen, Uram.“29Akkor megérintette szemeiket, és ezt mondta: „Legyen nektek a ti hitetek szerint.“30És megnyíltak szemeik, Jézus pedig rájuk parancsolt, és ezt mondta: „Vigyázzatok, senki meg ne tudja!“31Azok pedig kimentek, és elterjesztették hírét az egész tartományban.
Jézus meggyógyítja az ördöngös némát
32Mikor pedig elmentek, egy ördöngös néma embert hoztak oda hozzá.33Az ördögöt kiűzte, és megszólalt a néma, a sokaság pedig csodálkozva mondta: „Soha nem láttak ilyet Izraelben!“34A farizeusok pedig ezt mondták: „Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.“
Az aratnivaló sok, a munkás kevés
35Körüljárta Jézus a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, és hirdette az Isten országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és mindenféle erőtlenséget a nép között.36Mikor látta a sokaságot, könyörületességre indult rajtuk, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a pásztor nélküli juhok.37Ekkor ezt mondta tanítványainak: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.38Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.“