1Dis‑de‑dimineață, conducătorii preoților au ținut imediat sfat împreună cu bătrânii, cărturarii și întreg Sinedriul[1]. Apoi, după ce L‑au legat pe Isus, L‑au dus și L‑au dat pe mâna lui Pilat[2]. (Mat 27:1; Mat 27:11; Mar 14:55; Lu 23:1; Ioan 18:28; Fapte 13:7)2Pilat L‑a întrebat: – Ești Tu Împăratul iudeilor? Isus, răspunzându‑i, a zis: – Tu o spui!3Conducătorii preoților Îl acuzau de multe lucruri.4Pilat L‑a întrebat din nou: – Nu răspunzi nimic? Uite de câte lucruri Te acuză ei!5Dar Isus n‑a mai răspuns nimic, astfel că Pilat era uimit.
Condamnarea lui Isus
6Pilat le elibera la fiecare sărbătoare un prizonier pe care‑l cereau ei. (Mat 27:15; Lu 23:13; Ioan 18:39)7Era unul numit Barabba[3], închis împreună cu răsculații care săvârșiseră o crimă în timpul răscoalei. (Mat 27:16)8Mulțimea a venit și a început să‑i ceară lui Pilat să facă ceea ce făcea de obicei.9Pilat le‑a răspuns, zicând: – Vreți să vi‑L eliberez pe Împăratul iudeilor?10Căci știa că din invidie Îl dăduseră conducătorii preoților pe mâna lui.11Însă conducătorii preoților au incitat mulțimea să ceară să le elibereze mai bine pe Barabba.12Pilat, răspunzând iarăși, le‑a zis: – Și atunci ce doriți să fac cu Cel pe Care‑L numiți Împăratul iudeilor?13Ei au strigat din nou: – Răstignește‑L!14Pilat i‑a întrebat: – Dar ce rău a făcut? Însă ei strigau și mai tare: – Răstignește‑L!15Și astfel, Pilat, dorind să facă pe placul mulțimii, le‑a eliberat pe Barabba, iar pe Isus, după ce a pus să‑L biciuiască,[4] L‑a dat să fie răstignit.
Isus, batjocorit de soldați
16Soldații L‑au dus în palat, adică în pretoriu[5], și au chemat toată cohorta[6]. (Mat 27:27; Ioan 19:2)17L‑au îmbrăcat cu o mantie de purpură, au împletit o coroană de spini și I‑au așezat‑o pe cap.18Și au început să‑L salute, zicând: „Plecăciune[7], Împărate al iudeilor!“[8]19Ei Îl loveau peste cap cu o trestie, Îl scuipau și se puneau în genunchi, închinându‑I‑se.20După ce și‑au bătut joc de El astfel, L‑au dezbrăcat de mantia de purpură, L‑au îmbrăcat cu hainele Lui și L‑au dus afară să‑L răstignească.
Răstignirea
21Au obligat un trecător, un om care venea de la câmp, și anume pe Simon din Cirena, tatăl lui Alexandru și al lui Rufus, să ducă crucea lui Isus. (Mat 27:32; Lu 23:26; Ioan 19:16)22L‑au adus la locul numit Golgota, care tradus înseamnă „Locul Craniului“[9].23I‑au dat să bea vin amestecat cu smirnă,[10] dar El nu l‑a luat.[11] (Mat 27:34)24După ce L‑au răstignit, și‑au împărțit hainele Lui între ei, aruncând sorții pentru ele,[12] ca să știe ce să ia fiecare. (Ps 22:18)25Era ceasul al treilea[13] când L‑au răstignit. (Mar 9:1)26Deasupra Lui era o inscripție pe care era scrisă acuzația: „Împăratul iudeilor.“27Au răstignit împreună cu El doi răsculați[14], unul la dreapta și unul la stânga Lui.28Astfel a fost împlinită Scriptura, care zice: „A fost numărat alături de cei nelegiuiți.“29Cei ce treceau pe acolo blasfemiau împotriva Lui, dădeau din cap și ziceau: „Ha! Tu, Cel Care dărâmi Templul și‑l reconstruiești în trei zile,30salvează‑Te pe Tine Însuți și dă‑Te jos de pe cruce!“31Tot astfel și conducătorii preoților, împreună cu cărturarii, Îl batjocoreau între ei, zicând: „Pe alții i‑a salvat, dar pe Sine Însuși nu Se poate salva!32«Cristosul»! «Împăratul lui Israel»! Să Se coboare acum de pe cruce, ca să vedem și să credem!“ Cei care erau răstigniți împreună cu El Îl insultau și ei.
Moartea lui Isus
33Când a venit ceasul al șaselea, s‑a făcut întuneric peste toată țara până la ceasul al nouălea.[15] (Mat 27:45; Mar 12:1; Lu 23:44; Ioan 19:28)34La ceasul al nouălea, Isus a strigat cu glas tare: „Eloi, Eloi, lema sabactani?“, care tradus înseamnă „Dumnezeul Meu, Dumnezeul Meu, de ce M‑ai părăsit?“[16] (Ps 22:1)35Unii dintre cei ce stăteau acolo L‑au auzit și au zis: „Iată că‑l strigă pe Ilie!“36Cineva a alergat și a umplut un burete cu oțet de vin[17], l‑a pus într‑o trestie și I l‑a dat să‑l bea, zicând: „Lăsați să vedem dacă vine Ilie să‑L dea jos!“37Dar Isus, strigând cu glas tare, Și‑a dat suflarea.38Atunci draperia[18] Templului s‑a rupt în două, de sus până jos. (Ev 9:1; Ev 10:14)39Când centurionul[19] care stătea în fața lui Isus a văzut că[20] Și‑a dat suflarea astfel, a zis: „Într-adevăr, Omul Acesta era Fiul lui Dumnezeu!“40Acolo erau și niște femei care priveau de departe. Printre ele erau și Maria Magdalena, Maria, mama lui Iacov cel tânăr și a lui Iose[21], și Salome, (Mat 27:56)41care Îl urmaseră pe Isus și‑I slujiseră atunci când Se afla în Galileea. Și mai erau încă multe altele care veniseră cu El la Ierusalim.
Înmormântarea lui Isus
42Când s‑a făcut deja seară, pentru că era Ziua Pregătirii, adică ziua de dinaintea Sabatului, (Mat 27:57; Lu 23:50; Ioan 19:38)43Iosif din Arimateea, un sfetnic distins din Sinedriu[22], care și el aștepta Împărăția lui Dumnezeu, a îndrăznit să se ducă la Pilat și să‑i ceară trupul lui Isus. (Mar 14:55)44Pilat a rămas uimit că murise deja și l‑a chemat pe centurion ca să‑l întrebe dacă murise demult.45Aflând aceasta de la centurion, i‑a dăruit lui Iosif trupul.46După ce a cumpărat o pânză de in, Iosif a dat jos trupul, L‑a înfășurat în pânza de in, L‑a pus într‑un mormânt săpat în stâncă și a rostogolit o piatră la intrarea mormântului.47Maria Magdalena și Maria, mama lui Iose, se uitau unde era pus.
1Mindjárt reggel tanácsot tartottak a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.2Pilátus pedig megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“ Ő pedig így felelt: „Te mondod.“3És erősen vádolták őt a főpapok.4Pilátus pedig ismét megkérdezte őt: „Semmit sem felelsz? Íme, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!“5Jézus pedig semmit sem felelt, úgyhogy Pilátus elcsodálkozott.
Jézus és Barabbás
6Ünnepenként pedig egy foglyot szokott elbocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.7Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, megkötöztetve azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek el.8A sokaság pedig kiáltva, kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.9Pilátus pedig ezt kérdezte tőlük: „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?“ –10mert tudta, hogy irigységből adták kezére a főpapok.11A főpapok azonban felizgatták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nekik.12Pilátus pedig ismét megkérdezte tőlük: „Mit akartok tehát, hogy cselekedjem azzal, akit a zsidók királyának mondotok?“13És azok ismét kiáltottak: „Feszítsd meg!“14Pilátus pedig ezt mondta nekik: „De mi rosszat cselekedett?“ Azok pedig annál jobban kiáltottak: „Feszítsd meg!“15Pilátus pedig eleget akarva tenni a sokaságnak, elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatva, kezükbe adta, hogy megfeszítsék.
Jézus megcsúfolása
16A vitézek pedig elvitték őt az udvar belső részébe, ami az őrház, és összehívták az egész csapatot.17Bíborba öltöztették, és tövisből font koszorút tettek a fejére,18és elkezdték őt köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!“19A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva tisztelték őt.
Jézus megfeszítése
20Mikor pedig kicsúfolták, levették róla a bíbor ruhát, és saját ruháiba öltöztették; és kivitték, hogy megfeszítsék.21Kényszerítettek egy mellettük elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, Alexander és Rufusz atyját, hogy vigye a keresztjét.22Elvitték őt a Golgota nevű helyre, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely,23és mirhás bort adtak neki inni; de ő nem fogadta el.24Ekkor keresztre feszítették, és elosztották ruháit, sorsot vetve azokra, hogy ki mit kapjon.25Három óra volt, amikor megfeszítették őt.26Az elítélésének oka pedig így volt föléje felírva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.27Két rablót is megfeszítettek vele együtt, egyet jobb és egyet bal keze felől.28És így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: „És bűnösök közé számlálták.“29Az arra menők pedig szidalmazták őt, fejüket hajtogatva és ezt mondva: „Hah! – te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,30szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!“31Hasonlóképpen a főpapok is, csúfolódva egymás között, az írástudókkal együtt ezt mondták: „Másokat megmentett, de magát nem bírja megmenteni.32A Krisztus, az Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.“ Akiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazták őt.
Jézus halála
33Amikor pedig hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.34És kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott és ezt mondta: „Elói, Elói! Lámá sabaktáni?“ – ami megmagyarázva azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engemet?“35Néhányan pedig meghallva ezt az ott állók közül, ezt mondták: „Íme, Illést hívja.“36Egy ember pedig odafutott, és egy szivacsot megtöltve ecettel, nádszálra tűzve, inni adott neki, és ezt mondta: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye!“37Jézus pedig hangosan felkiáltva kibocsátotta lelkét.38Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.39Amikor pedig a százados, aki vele átellenben állt, látta, hogy így kiáltva bocsátotta ki lelkét, ezt mondta: „Bizony ez az ember Isten Fia volt!“40Asszonyok is voltak ott, akik távolról nézték, és közöttük volt a magdalai Mária és Mária, a kis Jakabnak és Józsefnek anyja és Salómé,41akik amikor Galileában volt, akkor is követték őt, és szolgáltak neki; és sok más asszony, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
Jézus temetése
42Amikor immár este lett, mivel péntek volt, azaz szombat előtt való nap,43eljött az arimátiai József, egy tisztességes tanácsbeli, aki maga is várta az Isten országát; bement bátran Pilátushoz, és elkérte Jézusnak testét.44Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt, ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg.45Amikor ezt megtudta a századostól, odaajándékozta a testet Józsefnek.46Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, és elhelyezte egy sírboltba, amely kősziklába volt kivágva; és követ hengerített a sírbolt szájára.47A magdalai Mária pedig és Mária, a József anyja nézték, hová helyezték őt.