1Apoi le‑a zis ucenicilor: – Un om bogat avea un administrator care a fost acuzat că‑i risipește averea.2El l‑a chemat și i‑a zis: „Ce înseamnă lucrul acesta pe care‑l aud despre tine? Dă socoteală de administrația ta, pentru că nu mai poți fi administrator!“3Administratorul și‑a zis: „Ce să fac, pentru că stăpânul meu va lua administrația de la mine? Să sap – nu sunt în stare, iar să cerșesc – mi‑e rușine.4Știu ce‑o să fac, pentru ca, atunci când voi fi îndepărtat din administrație, ei să mă primească în casele lor!“5I‑a chemat unul câte unul pe datornicii stăpânului său și i‑a zis primului: „Cât îi datorezi stăpânului meu?“6Acela i‑a răspuns: „O sută de bați[1] de ulei de măsline.“ El i‑a zis: „Ia‑ți zapisul, așază‑te repede și scrie cincizeci!“ (Lu 7:41)7A zis apoi altuia: „Dar tu, cât îi datorezi?“ Acela i‑a răspuns: „O sută de cori[2] de grâu.“ El i‑a zis: „Ia‑ți zapisul și scrie optzeci!“ (Lu 7:41)8Stăpânul l‑a lăudat pe administratorul nedrept, deoarece lucrase cu perspicacitate.[3] Căci fiii veacului acestuia sunt mai isteți față de propria lor generație, decât fiii luminii.9Și Eu vă spun: faceți‑vă prieteni cu ajutorul bogăției[4] nedreptății, pentru ca, atunci când ea va înceta să mai fie, aceștia să vă primească în corturile veșnice!10Cine este credincios în lucrul cel mai mic, este credincios și în cel mare, și cine este nedrept în lucrul cel mai mic, este nedrept și în cel mare.11Așadar, dacă n‑ați fost credincioși în ce privește bogăția nedreptății, cine v‑o va încredința pe cea adevărată?!12Și dacă n‑ați fost credincioși în lucrul altuia, cine vă va da ce este al vostru?!13Niciun servitor nu poate sluji la doi stăpâni: căci ori îl va urî pe unul și‑l va iubi pe celălalt, ori îi va fi devotat unuia și‑l va disprețui pe celălalt. Nu puteți sluji și lui Dumnezeu și bogăției.14Fariseii, care erau iubitori de bani, au auzit toate acestea și își băteau joc de El.15Dar El le‑a zis: – Voi sunteți cei ce vă îndreptățiți pe voi înșivă înaintea oamenilor, dar Dumnezeu vă cunoaște inimile! Căci ce este înălțat între oameni este o urâciune înaintea lui Dumnezeu.
Alte învățături
16Legea și Profeții au ținut până la Ioan. De atunci încoace se vestește Evanghelia Împărăției lui Dumnezeu și fiecare dă năvală în ea. (Mat 5:18; Mat 5:31; Mat 11:12)17Este mai ușor să treacă cerul și pământul, decât să cadă o parte a vreunei litere[5] a Legii!18Oricine divorțează de soția lui și se căsătorește cu alta, comite adulter, iar cel care se căsătorește cu o femeie divorțată de soțul ei comite adulter.
Bogatul și Lazăr
19Era un om bogat, care se îmbrăca în purpură și in subțire și se bucura de lux în fiecare zi.20La poarta lui zăcea cineva sărac, pe nume Lazăr, care era plin de bube21și care tânjea să se sature din cele ce cădeau de la masa bogatului. Până și câinii veneau și‑i lingeau bubele.22Săracul a murit și a fost dus de îngeri în sânul lui Avraam[6]. A murit apoi și bogatul și a fost înmormântat. (Lu 13:28; Ioan 13:23)23În Locuința Morților[7], unde se afla în chinuri, și‑a ridicat ochii și l‑a văzut de departe pe Avraam și pe Lazăr în sânul acestuia.24Atunci el, strigând, a zis: „Tată Avraam, ai milă de mine și trimite‑l pe Lazăr să‑și umezească vârful degetului în apă și să‑mi răcorească limba, căci sunt atât de chinuit în flacăra aceasta!“25Însă Avraam a zis: „Copile, amintește‑ți că, în viața ta, tu ai primit lucrurile bune, iar Lazăr le‑a primit pe cele rele, așa că acum, aici, el este mângâiat, iar tu ești chinuit.26Pe lângă toate acestea, între noi și voi a fost așezată o prăpastie mare, astfel încât cei ce vor să treacă de aici la voi, să nu poată, și nici cei de acolo să nu poată trece la noi.“27El a zis: „Atunci, te rog, tată Avraam, să‑l trimiți în casa tatălui meu, –28căci am cinci frați –, ca să‑i avertizeze, așa încât să nu vină și ei în locul acesta de chin!“29Însă Avraam a zis: „Îi au pe Moise și pe Profeți[8]. Să asculte de ei!“30Dar el a zis: „Nu, tată Avraam, ci dacă se duce la ei cineva dintre cei morți, atunci se vor pocăi!“31Însă Avraam i‑a zis: „Dacă nu ascultă de Moise și de Profeți, nu vor fi convinși nici dacă învie cineva dintre cei morți!“
1Azután ezt mondta tanítványainak: „Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára, akit bevádoltak nála, hogy javait eltékozolja.2Hívatta azért, és ezt mondta neki: Mit hallok felőled? Adj számot sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár.3A sáfár ezt mondta magában: Mit tegyek, mert az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek.4Tudom már, mit tegyek, hogy amikor a sáfárságtól megfosztanak, befogadjanak házukba az emberek.5Magához hívatta urának minden adósát, és ezt mondta az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak?6Az így felelt: Száz korsó olajjal. Erre ezt mondta neki: Vedd az adósleveledet, ülj le gyorsan, és írj ötvenet.7Aztán szólt a másiknak: Te pedig mennyivel tartozol? Az pedig így felelt: Száz mérő búzával. Így szólt hozzá: Vedd az adósleveledet, és írj nyolcvanat.8És megdicsérte az Úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedet, mert e világnak fiai a maguk nemében eszesebbek a világosság fiainál.9Én is mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.10Aki kevesen hű, a sokon is hű az. Aki kevesen hamis, a sokon is hamis az.11Ha a hamis mammonon nem voltatok hűek, ki bízná rátok az igazi kincset?12Ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek azt, ami a tiétek?13„Egy szolga sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.“
Isten és mammon A törvény érvényessége és a válás tilalma
14Hallották mindezt a farizeusok is, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt.15Ezt mondta nekik: „Ti vagytok azok, akik az emberek előtt igaznak tartjátok magatokat, de Isten ismeri szíveteket, mert ami az emberek előtt magasztos, az Isten előtt utálatos.16A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig tartottak. Azóta Isten országát hirdetik, és mindenki erejét megfeszítve törekszik feléje.17De hamarább elmúlik a menny és a föld, mint hogy a törvényből egyetlen vessző elveszhetne.18Ha valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az is házasságtörő.
A gazdag és Lázár
19„Volt egy gazdag ember, aki bíborba és gyolcsba öltözködött, és minden nap dúsan lakmározott.20És volt egy Lázár nevű koldus, aki kapuja előtt feküdt, és fekélyekkel volt tele,21és szeretett volna jóllakni a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal, de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták sebeit.22Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám ölébe vitték. Meghalt a gazdag, is és eltemették.23És a pokolban kínok között föltekintett, meglátta távol Ábrahámot és kebelén Lázárt.24Felkiáltott, és ezt mondta: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy mártsa ujja hegyét vízbe, és hűsítse meg nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lángban.25Ábrahám így válaszolt: Fiam, emlékezz arra, hogy te megkaptad javaidat életedben, hasonlóképpen Lázár is bajait. Most ő vigasztalódik, te pedig gyötrődsz.26Ezenfelül köztünk és közöttetek nagy szakadék van, úgyhogy akik innen hozzátok akarnának menni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk nem jöhetnek.27Mire az így szólt: Kérlek azért téged, atyám, hogy küldd el őt az én atyám házához.28Mert van öt testvérem, hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is ide, a gyötrelem helyére ne kerüljenek.29Ábrahám így szólt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!30De erre az ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, de ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek!31Ő pedig így válaszolt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.“