Offenbarung 11 | Lutherbibel 2017

Lutherbibel 2017

Die beiden Zeugen

1 Und es wurde mir ein Rohr gegeben, einem Messstab gleich, und mir wurde gesagt: Steh auf und miss den Tempel Gottes und den Altar und die dort anbeten. (Hes 40,3; Offb 21,15) 2 Aber den äußeren Vorhof des Tempels lass weg und miss ihn nicht, denn er ist den Heiden gegeben; und die heilige Stadt werden sie zertreten zweiundvierzig Monate lang. (Jes 63,18; Lk 21,24) 3 Und ich will meine zwei Zeugen bestimmen, und sie sollen weissagen tausendzweihundertsechzig Tage lang, angetan mit Trauerkleidern. (5Mo 19,15; Offb 12,6) 4 Diese sind die zwei Ölbäume und die zwei Leuchter, die vor dem Herrn der Erde stehen. (Sach 4,3; Sach 4,11) 5 Und wenn ihnen jemand Schaden tun will, so kommt Feuer aus ihrem Mund und verzehrt ihre Feinde; und wenn ihnen jemand Schaden tun will, muss er so getötet werden. (2Kön 1,10) 6 Diese haben Macht, den Himmel zu verschließen, damit es nicht regne in den Tagen ihrer Weissagung, und haben Macht über die Wasser, sie in Blut zu verwandeln und die Erde zu schlagen mit Plagen aller Art, sooft sie wollen. (2Mo 7,19; 1Kön 17,1) 7 Und wenn sie ihr Zeugnis vollendet haben, so wird das Tier, das aus dem Abgrund aufsteigt, mit ihnen kämpfen und wird sie überwinden und wird sie töten. (Offb 13,1; Offb 13,7; Offb 17,8) 8 Und ihre Leichname werden liegen auf der Straße der großen Stadt, die heißt geistlich: Sodom und Ägypten, wo auch ihr Herr gekreuzigt wurde. (Hes 16,46) 9 Und Menschen aus den Völkern und Stämmen und Sprachen und Nationen sehen ihre Leichname drei Tage und einen halben und lassen nicht zu, dass ihre Leichname ins Grab gelegt werden. (Ps 79,2) 10 Und die auf Erden wohnen, freuen sich darüber und sind fröhlich und werden einander Geschenke senden; denn diese zwei Propheten hatten gequält, die auf Erden wohnten. 11 Und nach drei Tagen und einem halben fuhr in sie der Geist des Lebens von Gott, und sie stellten sich auf ihre Füße; und eine große Furcht fiel auf die, die sie sahen. (Hes 37,5; Hes 37,10) 12 Und sie hörten eine große Stimme vom Himmel zu ihnen sagen: Steigt herauf! Und sie stiegen auf in den Himmel in einer Wolke, und es sahen sie ihre Feinde. 13 Und zu derselben Stunde geschah ein großes Erdbeben, und der zehnte Teil der Stadt stürzte ein; und es wurden getötet in dem Erdbeben siebentausend Menschen, deren Namen bekannt waren. Und die andern erschraken und gaben dem Gott des Himmels die Ehre. 14 Das zweite Wehe ist vorüber; siehe, das dritte Wehe kommt schnell. (Offb 9,12)

Die siebente Posaune

15 Und der siebente Engel blies seine Posaune; und es erhoben sich große Stimmen im Himmel, die sprachen: Nun gehört die Herrschaft über die Welt unserm Herrn und seinem Christus, und er wird regieren von Ewigkeit zu Ewigkeit. (Dan 7,27) 16 Und die vierundzwanzig Ältesten, die vor Gott auf ihren Thronen saßen, fielen nieder auf ihr Angesicht und beteten Gott an (Offb 4,10) 17 und sprachen: Wir danken dir, Herr, allmächtiger Gott, der du bist und der du warst, dass du deine große Macht an dich genommen und die Herrschaft ergriffen hast! (Offb 1,4; Offb 19,6) 18 Und die Völker sind zornig geworden; und es ist gekommen dein Zorn und die Zeit, die Toten zu richten und den Lohn zu geben deinen Knechten, den Propheten und den Heiligen und denen, die deinen Namen fürchten – die Kleinen und die Großen –, und zu vernichten, die die Erde vernichten. (Ps 2,1; Offb 20,12)

Die Frau und der Drache

19 Und der Tempel Gottes im Himmel wurde aufgetan, und die Lade seines Bundes wurde in seinem Tempel sichtbar; und es geschahen Blitze und Stimmen und Donner und Erdbeben und ein großer Hagel. (Offb 4,5; Offb 15,5)

Újszövetség: élet, igazság és világosság

von Biblica

1 Ekkor nádszálhoz hasonló mérővesszőt adtak a kezembe, és ezt mondták: „Kelj fel, és mérd meg Isten templomát és az oltárt, és azokat, akik ott imádkoznak. 2 De az udvart, amely templomon kívül van, hagyd ki, és azt ne mérd meg, mert az a pogányoknak adatott és negyvenkét hónapig taposni fogják a szent várost. 3 Az én két tanúmnak megadom, hogy gyászruhába öltözve prófétáljanak ezerkétszázhatvan napig.“ 4 Ők a két olajfa, és a két gyertyatartó, amelyek a föld Ura előtt állnak. 5 És ha valaki ártani akar nekik, tűz tör elő szájukból, amely megöli ellenségeiket, és ha valaki ártani akar nekik, annak így kell megöletnie. 6 Ezeknek van hatalmuk arra, hogy bezárják az eget, hogy prófétálásuk idején ne legyen eső. Hatalmuk van a vizek felett, hogy vérré változtassák, és megverjék a földet mindenféle csapással, ahányszor csak akarják. 7 És amikor elvégezték bizonyságtételüket, a mélységből feljövő fenevad hadakozik ellenük és legyőzi őket és megöli őket. 8 Holttestük a nagy város utcáján fekszik, amelyet lelki értelemben Sodomának és Egyiptomnak hívnak, ahol Urunkat is megfeszítették. 9 És a népek és törzsek, és nyelvek és a nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél napig, és nem engedik holttestüket sírba tenni. 10 És a föld lakói örülnek és örvendeznek ennek, és ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta gyötörte a föld lakosait. 11 De három és fél nap múlva az élet lelke szállt beléjük Istentől, és lábukra álltak és nagy félelem fogta el azokat, akik látták őket. 12 És hangos szózatot hallottak az égből, amely ezt mondta nekik: „Jöjjetek fel ide!“ És felmentek egy felhőben az égbe és látták őket ellenségeik. 13 És abban az órában nagy földrengés támadt, és a város tizedrésze összedőlt, és a földrengés megölt hétezer embert, a többiek pedig megrémültek, és a menny Istenét dicsőítették. 14 A második jaj elmúlt, íme, a harmadik jaj hamar eljön. 15 A hetedik angyal is trombitált és nagy szózatok hangoztak a mennyben, amelyek ezt mondták: „A világ uralma a mi Urunké és az ő Krisztusáé lett, aki örökkön örökké uralkodik“. 16 És a huszonnégy vén, aki Isten előtt ült királyi székben, arcra esett és imádta Istent, 17 és ezt mondta: „Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, aki voltál, és aki eljövendő vagy, mert nagy hatalmadat kezedbe vetted, és a te országlásodat megkezdted. 18 És háborogtak a pogányok, de eljött haragod és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.“ 19 És megnyílt Isten temploma a mennyben, és látható lett a szövetség ládája a templomban, és villámlás és zúgás és mennydörgés és földindulás és nagy jégeső támadt.