Zsolt 90

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Mózesnek, az Isten emberének imádsága. &Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékrõl nemzedékre! 2  Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten. 3  Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! 4  Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel. 5  Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad; 6  Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad. 7  Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! 8  Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bûneinket a te orczádnak világa elé. 9  Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. 10  A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. 11  Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? 12  Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. 13  Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. 14  Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben. 15  Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. 16  Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain. 17  És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!