1 Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.2 Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!3 Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?6 Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.7 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!9 Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.10 Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.13 Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!17 Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,19 Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.20 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!