Zsolt 119,2 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. 2 Boldogok, a kik megõrzik az õ bizonyságait, [és] teljes szívbõl keresik õt. 3 És nem cselekesznek hamisságot; az õ útaiban járnak. 4 Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük. 5 Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére! 6 Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra! 7 Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. 8 A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem! 9 Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? 10 Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól! 11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre. 13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét. 14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban. 15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. 16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el. 17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet. 18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát. 19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat. 20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt. 21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól. 22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat! 23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik. 24 A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim. 25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint. 26 Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre! 27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról! 28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint! 29 A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem! 30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem. 31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni! 32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet! 33 Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig. 34 Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl. 35 Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban. 36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre. 37 Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet. 38 Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged. 39 Fordítsd el tõlem a gyalázatot, a mitõl félek; hiszen jók a te ítéleteid. 40 Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által. 41 És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted, 42 Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben! 43 És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet! 44 És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké. 45 És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem. 46 És a királyok elõtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. 47 És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek. 48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl. 49 Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál! 50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem. 51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl. 52 Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom. 53 Harag vett rajtam erõt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet. 54 Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában. 55 Uram! a te nevedrõl emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet. 56 Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megõriztem. 57 Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása. 58 Teljes szívbõl könyörgök a te színed elõtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint! 59 Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom. 60 Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat. 61 Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedrõl el nem feledkezem. 62 Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért. 63 Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják. 64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre! 65 Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint. 66 Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak. 67 Minekelõtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra. 68 Jó vagy te és jóltevõ, taníts meg engem a te rendeléseidre. 69 A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívbõl megtartom a te parancsolataidat. 70 Kövér az õ szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm. 71 Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet. 72 A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. 73 A te kezeid teremtettek és erõsítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat. 74 A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem. 75 Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem. 76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint. 77 Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm. 78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom. 79 Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat! 80 Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek. 81 Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem. 82 A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem? 83 Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem. 84 Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett? 85 Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.] 86 Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem! 87 Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat. 88 A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait. 89 Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. 90 Nemzedékrõl nemzedékre van a te igazságod, te erõsítetted meg a földet és áll az. 91 A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál. 92 Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. 93 Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. 94 Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem. 95 Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek. 96 Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa. 97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! 98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. 99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. 100 Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. 101 Minden gonosz ösvénytõl visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. 102 Nem távoztam el a te ítéleteidtõl, mert te oktattál engem. 103 Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak! 104 A te határozataidból leszek értelmes, gyûlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. 105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. 106 Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit. 107 Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint. 108 Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek elõtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre. 109 Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedrõl el nem feledkezem. 110 Tõrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem. 111 A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok. 112 Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig. 113 Az állhatatlanokat gyûlölöm, de a te törvényedet szeretem. 114 Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem. 115 Távozzatok tõlem gonoszok, hogy megõrizzem az én Istenemnek parancsolatait. 116 Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben. 117 Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen. 118 Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtõl elhajolnak, mert az õ álnokságuk hazugság. 119 Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat. 120 Borzad testem a tõled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtõl. 121 Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak! 122 Légy kezes a te szolgádért az õ javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem. 123 Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után. 124 Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem! 125 Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat! 126 Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet. 127 Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat. 128 Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyûlölöm. 129 Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megõrzi azokat. 130 A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket. 131 Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat. 132 Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelõin. 133 Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam! 134 Oltalmazz meg az emberek erõszakosságától, hogy megõrizzem a te határozataidat! 135 A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre! 136 Víznek folyásai erednek az én szemeimbõl azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet. 137 Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos. 138 A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben. 139 Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim. 140 Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. 141 Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem. 142 A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz. 143 Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem. 144 A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek! 145 Teljes szívbõl kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet. 146 Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megõrzöm a te bizonyságaidat. 147 Hajnal elõtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem. 148 Szemeim megelõzik az éjjeli õrséget, hogy a te beszédedrõl gondolkodjam. 149 Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint! 150 Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtõl messze távoztak. 151 Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság. 152 Régtõl fogva tudom a te bizonyságaid felõl, hogy azokat örökké állandókká tetted. 153 Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedrõl nem felejtkezem el! 154 Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem! 155 Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törõdnek a te rendeléseiddel. 156 Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem. 157 Sokan vannak az én háborgatóim és üldözõim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól. 158 Láttam a hûteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják. 159 Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem! 160 A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló. 161 A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtõl félt az én szívem. 162 Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált. 163 A hamisságot gyûlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem. 164 Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért. 165 A te törvényed kedvelõinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk. 166 Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem. 167 Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem. 168 Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van elõtted. 169 Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint. 170 Jusson elõdbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem! 171 Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre. 172 Nyelvem a te beszédedrõl énekel, mert minden parancsolatod igaz. 173 Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam! 174 Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörûségem. 175 Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam! 176 Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!